„A dolgozat második felében Lukács fiatalkori esszéin keresztül vizsgálom meg az esszékoncepció megvalósulását. Nem a konkrét esszék elemzésén keresztül teszem ezt, hanem Lukácsnál a forma problémája által, mely esszéinek főtémája.” (Sólyom Sára írása)
„Az első részben a teoretikus esszék és a Musil-féle esszéizmus egymás tükrében képet adnak az esszéről, annak szerepéről, működéséről, árnyalják és megvilágítják egymás fogalmait, célkitűzéseit.” (Sólyom Sára írása)
A lapszámot bemutató kerekasztal beszélgetésen a témáról Farkas György, a lap főszerkesztőjének moderálásában Keskeny András kultúratudományi kutató, a kurzus óraadója és a lapszám szerkesztője beszélget Dr. Oross Dániel ifjúságpolitológiai és -szociológiai kutatóval.
Az ELTE Esztétika Tanszék kurzusainak leírása, tematikája 2022/2023-as tavaszi félévben.
„Irodalmi vitákban gyakran kerül terítékre a reprezentáció problémája.[…]A heteroreprezentáció gyanakvó elutasítása ugyanakkor nemcsak a művészetet öli meg, hanem embercsoportok önmagukra mért apartheidjéhez is vezet. Különösen a kisebbséghez tartozók félnek a másik tekintetétől, a szomszéd pillantásától. A „másik” szemmel verésétől.”
„Nagy élvezettel és sok okulással olvastam elemzésedet Déry regényéről. Érdekes, sőt kitűnő leírását adod nemcsak e regény ábrázolta világnak, hanem legfontosabb irodalmi vonatkozásainak is. Mit lehet ehhez hozzátenni? Mi okom lehet ehhez hozzászólni?”
„Nyolcadik éve, hogy a mű elkészült. A puszta véletlenen múlt, hogy a közelmúlt értékpusztító kavargásaiban nem tűnt el nyomtalanul. S most, hogy itt van, mindenki számára hozzáférhetően, hadd játsszam egy pillanatra a mutogató szerepét. Kedvvel, szívvel, szeretettel kalauzolok.”
Nagy szeretettel ajánljuk az ELTE Esztétika Tanszék doktoranduszainak szabadkredites óráit 2022/2023-as tavaszi félévben. A lista folyamatosan bővül.
„Az itt következők közelítési kísérletek Julia Ducournau Titane (2021) című filmjéhez elsősorban Wilhelm Worringer gótika-elmélete alapján. A film működésmódjából és intenzitásaiból, valamint a nyomában keletkező szélsőséges és ellentmondásos befogadói tapasztalatokból összetevődő építmény rímel a Worringer által meghatározott gótikus szerkezetre, melyet a gótika ún. „izgatott vonala” szervez. A Titane látens, magát könnyen nem adó alapelvei és mozgásai válhatnak tapinthatóbbá a Worringertől […] kölcsönzött kezek közt – persze, hogy utána kicsússzanak belőlük újra. ” (Csoboth Dorka írása)
„Ahogy a modernitásban óriási karriert befutott utópia szót Morus alkotta meg, úgy kíván Bauman is egy új, az utópia régi fogalmát újragondoló kifejezést alkotni. De a Morus által ógörög szavakból képzett utópia szó a „nem-hely” és a jó hely szóösszetételének optimista kicsengésű nyelvi játéka, a retrotópia viszont „múlt helyet”, ha én is játszani akarnék a szavakkal, azt írnám, magyarul „hűlt helyet”, ti. „a múlt hűlt helyét” jelenti.” (Keskeny András írása)