„Ez az írás egy, a művészettörténetben bevett, többnyire elfogadott, közhelyszámba menő megállapítás körüljárására, kibontására, illusztrálására és továbbgondolására vállalkozik. A megállapítás a következő: sokan Cézanne-t tekintik a modern művészet atyjának.” (Puskás György írása)
„A nyugati művészeti intézményrendszer és szemléletmód kritikája tehát immár nem per se a művészetről szól, hanem arról a képességről, hogy a művészet mennyiben bír politikai változásokat előmozdító erővel.” (Tillmann Ármin írása)
„Az egyre olcsóbb formában is hozzáférhető képrögzítő eszközök, majd a digitális fényképezőgépek megjelenése nagy mértékben demokratizálták a fényképezés élményét, lehetőséget nyitottak arra, hogy az amatőr fotózás elterjedhessen és tömegessé válhasson. Mindez nem csak a gyorsaságot és kényelmet hozta magával, hanem a fényképezésben rejlő tudatosság csökkenését is.” (Jakó Barbara írása)
„A kultúra mibenléte folyamatosan változik a nagyközönség nyomására, amelyik már egyáltalán nem új jövevény, hanem nagyon is tapasztalt fogyasztó a művészetek területén. Ezért már nem elég úgy definiálnunk a kultúrát, mint amit egy kisebbség őriz meg a kevesek és a jövő számára (még ha az utóbbi nagyon értékes és ugyanolyan értékes is, mint egykoron). Kultúránk túllépett a szépművészetek határain, ahova a Reneszánsz művészetelméletei szorították be, és ma egyre inkább az emberi tevékenységek teljes körét felöleli.” (Seregi Tamás fordítása)
„A mai napig általános elvárás a nőktől, hogy a házasság létrejötte érdekében igyekezzenek előnytelen, akár testi, akár jellembeli vonásaikat rejtve tartani és a lehető legtetszetősebb képet közvetíteni magukról, különben „büntetésképp” könnyen férj nélkül maradhatnak.” (Covesan Dóra írása)
„Nem könnyű eligazodni egy olyan egészben, amely különböző dimenziókhoz tartozó részekből áll. És mind a természet, mind annak átformált képmása, a művészet egy ilyen egész. Nehéz átlátni egy ilyen egészet, legyen az természet vagy művészet, és még nehezebb segíteni másnak átlátni azt.”
“2024. február 2–3-án az ELTE Esztétika Tanszékén működő RCANE környezetesztétikai kutatócsoport szervezésében, s az ott folyó „Környezetesztétikai perspektívák” c. kutatási program (OTKA K-143294) támogatásával rendezzük meg a második ECHO konferenciát, amelyre a humántudományok, a művészet és a
társadalomtudományok területéről egyaránt várjuk a jelentkező előadókat.”
“A 2021-es Irodalmi adaptációk kurzus keretei között összeállt egy csapat és az óra gondolatiságában és Teller Katalin tanárnő támogatásával elkészítettük Allen Ginsberg: Üvöltés című beat-versének az adaptációját, parafrázisát.” (Készítették: Ott Lili, Gregor Csaba, Molnár Balázs, Arkhely Mátyás és Király Csenge Katica)
A Filmszem most bemutatásra kerülő 2022/nyári száma a kurzus műhelymunkájának kutatási eredményeit tartalmazza. A lapszámot bemutató kerekasztal beszélgetésen Farkas György, a lap főszerkesztőjének moderálásában Dr. Oross Dániel ifjúságpolitológiai kutató, Szapora Márk esztéta, a Laokoón folyóirat főszerkesztője és Keskeny András kultúratudományi kutató, a kurzus óraadója, a lapszám szerkesztője beszélgetnek a témáról.
“A dolgozat második felében Lukács fiatalkori esszéin keresztül vizsgálom meg az esszékoncepció megvalósulását. Nem a konkrét esszék elemzésén keresztül teszem ezt, hanem Lukácsnál a forma problémája által, mely esszéinek főtémája.” (Sólyom Sára írása)
Copyright 2021. ELTE BTK esztétika tanszék