loader image

Művészet

ECHO A civilizált természet – Esztétika az elméletben és a gyakorlatban

“2024. február 2–3-án az ELTE Esztétika Tanszékén működő RCANE környezetesztétikai kutatócsoport szervezésében, s az ott folyó „Környezetesztétikai perspektívák” c. kutatási program (OTKA K-143294) támogatásával rendezzük meg a második ECHO konferenciát, amelyre a humántudományok, a művészet és a
társadalomtudományok területéről egyaránt várjuk a jelentkező előadókat.”

Elolvasom »

Üvöltés

“A 2021-es Irodalmi adaptációk kurzus keretei között összeállt egy csapat és az óra gondolatiságában és Teller Katalin tanárnő támogatásával elkészítettük Allen Ginsberg: Üvöltés című beat-versének az adaptációját, parafrázisát.” (Készítették: Ott Lili, Gregor Csaba, Molnár Balázs, Arkhely Mátyás és Király Csenge Katica)

Elolvasom »

A  Filmszem  filmkultúratudományi folyóirat “Hiperkulturalitás a kortárs YouTube-videóklip produkciókban” című tematikus lapszámának bemutatója 

A  Filmszem most bemutatásra kerülő 2022/nyári száma a kurzus műhelymunkájának kutatási eredményeit tartalmazza. A lapszámot bemutató kerekasztal beszélgetésen Farkas György, a lap főszerkesztőjének moderálásában Dr. Oross Dániel ifjúságpolitológiai kutató, Szapora Márk esztéta, a Laokoón folyóirat főszerkesztője és Keskeny András kultúratudományi kutató, a kurzus óraadója, a lapszám szerkesztője beszélgetnek a témáról. 

Elolvasom »

Csoboth Dorka: Zsigeri absztrakció – a Titane formaproblémái

“Az itt következők közelítési kísérletek Julia Ducournau Titane (2021) című filmjéhez elsősorban Wilhelm Worringer gótika-elmélete alapján. A film működésmódjából és intenzitásaiból, valamint a nyomában keletkező szélsőséges és ellentmondásos befogadói tapasztalatokból összetevődő építmény rímel a Worringer által meghatározott gótikus szerkezetre, melyet a gótika ún. „izgatott vonala” szervez. A Titane látens, magát könnyen nem adó alapelvei és mozgásai válhatnak tapinthatóbbá a Worringertől […] kölcsönzött kezek közt – persze, hogy utána kicsússzanak belőlük újra. ” (Csoboth Dorka írása)

Elolvasom »

Keskeny András: Ma újra Marienbadban, holnap Mariupolban? – Posztszocializmus, retrotópiák, és az időkomplex Legát Anna Franciska, Olajos Ilka, és Takáts Fruzsina munkáiban

“Ahogy a modernitásban óriási karriert befutott  utópia  szót Morus alkotta meg, úgy kíván Bauman is egy új, az utópia régi fogalmát újragondoló kifejezést alkotni. De a Morus által ógörög szavakból képzett utópia szó a „nem-hely” és a jó hely szóösszetételének optimista kicsengésű nyelvi játéka, a retrotópia viszont „múlt helyet”, ha én is játszani akarnék a szavakkal, azt írnám, magyarul „hűlt helyet”, ti. „a múlt hűlt helyét” jelenti.” (Keskeny András írása)

Elolvasom »