loader image

Művészet

Csoboth Dorka: Zsigeri absztrakció – a Titane formaproblémái

“Az itt következők közelítési kísérletek Julia Ducournau Titane (2021) című filmjéhez elsősorban Wilhelm Worringer gótika-elmélete alapján. A film működésmódjából és intenzitásaiból, valamint a nyomában keletkező szélsőséges és ellentmondásos befogadói tapasztalatokból összetevődő építmény rímel a Worringer által meghatározott gótikus szerkezetre, melyet a gótika ún. „izgatott vonala” szervez. A Titane látens, magát könnyen nem adó alapelvei és mozgásai válhatnak tapinthatóbbá a Worringertől […] kölcsönzött kezek közt – persze, hogy utána kicsússzanak belőlük újra. ” (Csoboth Dorka írása)

Elolvasom »
2023.02.19.

Keskeny András: Ma újra Marienbadban, holnap Mariopolban? – Posztszocializmus, retrotópiák, és az időkomplex Legát Anna Franciska, Olajos Ilka, és Takáts Fruzsina munkáiban

“Ahogy a modernitásban óriási karriert befutott  utópia  szót Morus alkotta meg, úgy kíván Bauman is egy új, az utópia régi fogalmát újragondoló kifejezést alkotni. De a Morus által ógörög szavakból képzett utópia szó a „nem-hely” és a jó hely szóösszetételének optimista kicsengésű nyelvi játéka, a retrotópia viszont „múlt helyet”, ha én is játszani akarnék a szavakkal, azt írnám, magyarul „hűlt helyet”, ti. „a múlt hűlt helyét” jelenti.” (Keskeny András írása)

Elolvasom »
2023.02.13.

Mészáros Nóra: Az El Kazovszkij mítosz: Maszkulinitás/ok a Dzsan-panoptikumban

“A Dzsan-panoptikumról alkotott meglátásaim továbbra is ambivalensek: amennyire magával ragadó a férfiasság ábrázolásában a queerness – amit emancipációként fogok fel –, oly irritáló a főhős és a vágy tárgya közötti erőszakos kapcsolat. Ez hasonló a mű és a művész közti viszony esetében is: a tisztán önéletrajzi olvasás egyoldalúsága és félrevezető volta ellenére Kazovszkij (mint személy és művész) véleményem szerint művészete elemzésének nélkülözhetetlen része. ” (Mészáros Nóra írása)

Elolvasom »
2022.06.27.

Varga Bence: Kísértő trauma – A Hill House szelleme című sorozat hantologikus olvasata

“Talán ma már nehéz elképzelni, hogy a mozgókép médiumának befogadása eleinte közel sem volt egyértelmű, konfliktusmentes tapasztalat és készség. Elég, ha csak azokra a beszámolókra gondolunk, melyekben a Lumière fivérek A vonat érkezése című filmjére adott heves, félelemmel és ámulattal vegyülő nézői reakciók megjelennek. De mi lehetett ennek a félelemnek az alapja?” (Varga Bence írása)

Elolvasom »
2022.06.27.

Kertai Csenger: Kierkegaard és Hegel zenei felfogásásának rövid összehasonlítása

“Ez a szorongás által tüzelt állapot és a hegeli rendszer önmagában nyugvása két ellentétes felfogást vázol, ám mindkét szerző ragaszkodik a metafizikai tisztaság eszményéhez, amit leginkább a zenei felfogásuk kapcsán érthetünk meg. Amikor Kierkegaard-t és Hegelt egymás mellé állítjuk, akkor a különbségeken átszüremlik egy közös rendszerszintű a priori, a tiszta eszmei, a metafizikai teljesség igénye.” (Kertai Csenger írása)

Elolvasom »
2022.06.16.

Imre Lukács: Nosztalgia és repetíció a digitális zene korában

“Míg a helyhez kötött nosztalgia orvosolható, az időhöz kötött gyógyíthatatlan. A személyes nosztalgia esetében a veszteség mindig végleges és visszavonhatatlan; a tárgyául szolgáló idő-intervallum vonzerejének fontos aspektusa az elérhetetlenségből fakadó idealizáltság. […] A retro mindig a közvetlen múlthoz kötött, mivel tárgya az élő emlékezet; helye a popkulturális szcéna és a tömeggyártás; hangneme reflektivitásában játékos, metakritikus; módszere pedig a pontos megidézés.” (Imre Lukács írása)

Elolvasom »
2021.12.19.

Gerdesits Pál: Joker – A fenséges Semmi és az őrület bunkere

“Todd Phillips (Starsky és Hutch, Másnaposok) Joker (2019) című filmje a DC univerzum egyik kultikus főgonoszának, a Jokernek megszületését hivatott bemutatni, az amatőr komikus és bohóc, Arthur Fleck (Joaquin Phoenix) életének összeomlásán keresztül. A film különlegessége abban rejlik, hogy Arthur meglehetősen sérült perspektíváján keresztül vagyunk szemtanúi az eseményeknek. […] az ő személyes apokalipszise, találkozása nemcsak a benne rejlő, de valójában vele azonos Semmivel vetül ki az egész világára.” (Gerdesits Pál írása)

Elolvasom »
2021.04.30.

Copyright 2021. ELTE BTK esztétika tanszék

[wd_asp elements='search' ratio='100%' id=1]