“Mindkét regény azt a problémát járja körbe, hogy milyen kapcsolat és átjárhatóság van az elmebeli és a fizikai valóság között. Mennyire tudjuk megérteni egymást és mennyire tudjuk közösnek mondani a gondolataink és testünk által megtöltött világot.” (Kovács Eszter írása)
“Míg a helyhez kötött nosztalgia orvosolható, az időhöz kötött gyógyíthatatlan. A személyes nosztalgia esetében a veszteség mindig végleges és visszavonhatatlan; a tárgyául szolgáló idő-intervallum vonzerejének fontos aspektusa az elérhetetlenségből fakadó idealizáltság. […] A retro mindig a közvetlen múlthoz kötött, mivel tárgya az élő emlékezet; helye a popkulturális szcéna és a tömeggyártás; hangneme reflektivitásában játékos, metakritikus; módszere pedig a pontos megidézés.” (Imre Lukács írása)
“Todd Phillips (Starsky és Hutch, Másnaposok) Joker (2019) című filmje a DC univerzum egyik kultikus főgonoszának, a Jokernek megszületését hivatott bemutatni, az amatőr komikus és bohóc, Arthur Fleck (Joaquin Phoenix) életének összeomlásán keresztül. A film különlegessége abban rejlik, hogy Arthur meglehetősen sérült perspektíváján keresztül vagyunk szemtanúi az eseményeknek. […] az ő személyes apokalipszise, találkozása nemcsak a benne rejlő, de valójában vele azonos Semmivel vetül ki az egész világára.” (Gerdesits Pál írása)
„Goethe azt szeretné az ősfenomén létének felmutatásával biztosítani, hogy a természetmegismerés továbbra se egyre specializáltabb, egyre közvetettebb s ezáltal magától a természettől egyre elidegenültebb módokon valósulhasson meg egyedül, hanem egy minden érzékének birtokában lévő, azok használatát folyamatosan gyakorló ember tevékenysége legyen.” (Somlyó Bálint írása)
„[…] ha tényleg létezik a test ilyen “feminin” viselkedése és mozgáskultúrája, akkor egy egzisztencialista fenomenológus érdeklődését felkeltené.” (Beke Zsolt fordítása)
„Természetesen, amikor Merleau-Ponty a „queer hatásról” értekezik, a queert nem mint szexuális orientációt gondolja el – mi azonban megtehetjük. […] A queer tulajdonképpen egy térre utaló kifejezés, ami szexuális terminusként is lefordítható.” (László Laura fordítása)
„[…] amit tehát a meleg és leszbikus tanulmányok termékeny széttartásának tekintek, nem igazán segít a meleg művészet definiálásában.”
„Létezik egy nagy titok a szexszel kapcsolatban: a legtöbb ember nem szereti. Nincsenek statisztikáim ennek alátámasztására, és kétlem, hogy lenne…” (Kormos Nikolett fordítása)
Copyright 2021. ELTE BTK esztétika tanszék