“Hans Ulrich Gumbrecht, a Stanford Egyetem emeritált professzora, a Jeruzsálemi Egyetem aktív oktatója és az ELTE díszdoktora 2022. november 30-án egy szeminárium és egy előadás keretein belül beszélt a Kijárat Kiadó gondozásában idén megjelent Szépség a sportban / Tömeg a stadionban című könyvében vizsgált témákról. ” (Kenderesy Anna és Keresztury Dorka írása)
A négy különböző szövegfajtát felölelő válogatás a korabeli tömegmetaforizációk négy paradigmatikus esetét veszi számba és kommentálja.
“Az Est című bulvárlapban névtelen olvasói levélként megjelentett tárca, amely a Danton című színdarabban alkalmazott statiszták egyikének tapasztalatait foglalja össze nem kevés iróniával-öniróniával, nemcsak a színpadi tömegrendezés írásban rendkívül ritkán rögzített kulisszatitkaiba enged betekintést, hanem – a darabot kísérő kritikákkal kiegészítve – lehetővé teszi, hogy a forradalmi tömeghez kapcsolódó, kortörténetileg meghatározott jelentéstulajdonításokra is következtessünk. ” (Teller Katalin kommentárja)
“A főszereplő a közönségből három személyre fókuszál, velük példázva a tömeg általános viselkedését. Közös tevékenységük a „falás”, amely a fejezetben az élet élvezetének metaforájaként értelmezhető. ” (Kenderesy Anna kommentárja)
“A huszadik századi európai színházelméletben a közönség szerepét és jelentőségét vizsgáló Erika Fischer-Lichte azt mutatja be, hogy a század elejétől kezdődően meghatározó változás ment végbe a színházi kommunikáció szerkezetével kapcsolatban. ” (Kenderesy Anna kommentárja)
“A színházi tömeghez társított képzetek szempontjából Barta Sándor Pánik a városban című novellája több szempontból is releváns belátásokkal szolgál: az állat- és növénytani fogalmakban gyökerező retorikai képek és fogások mellett a pánikreakció és az akaratlanul szított forradalmi hangulat metszéspontjai kapcsán, valamint a tömeg nemének és a nők státuszának tekintetében is olyan kérdéseket vet fel a kispróza, amelyek nemcsak Barta életművét, de a két világháború közti tömegábrázolásokat illetően is továbbgondolásra érdemesek.” (Teller Katalin kommentárja)
“Szeretettel meghívunk minden érdeklődőt az ELTE Esztétika Tanszékén októberben indult A tömeg. Kulturális jelentéstulajdonítások 1920/2020 című OTKA-projekt műhelyvitájára. A rendezvény célja a kutatás hipotéziseinek és módszertanának ismertetése, az eddigi eredmények bemutatása és megvitatása, valamint a kritikai észrevételek fényében a kutatás súlypontjainak pontosabb kijelölése.”
“Az ELTE BTK Esztétika Tanszékén 2021 őszén indult az a hároméves OTKA alapkutatási projekt (K_137650), amely különböző irodalmi művekben, képzőművészeti alkotásokban, elméleti szövegekben és publicisztikákban vizsgálja a tömeg megjelenítését. […] A tömeg ábrázolása a társadalomtudományi, elméleti, művészeti és politikai diskurzusban lényegesen eltérő lehet, ezért is fontos ezeknek a különböző nézőpontoknak az összevetése és az egymásra gyakorolt hatásuk vizsgálata. […] 2022 február 8-án workshopot szervezünk a tudományos élet meghívott képviselőivel, ahol bemutatjuk a kutatás hipotéziseit, amit nyitott kerekasztalbeszélgetés követ.”
Copyright 2021. ELTE BTK esztétika tanszék