loader image

Kenderesy Anna: Az egyén és a tömeg a 20. század eleji magyar társadalomtudományos munkákban

A válogatás három különböző magyar szerzőnek a 20. század első harmadában megjelent társadalomlélektani és -tudományos írásaira fókuszál, amelyek az egyén, a csoport és a tömeg viszonyának és mibenlétének kérdését tárgyalják. Közös ezekben, hogy egyértelműen táplálkoznak azokból a századforduló környékén megjelent, átfogó igényű nemzetközi munkákból, amelyek az ember sokaságbeli viselkedéséről és a tömeg tulajdonságairól értekeznek. Népszerűsége és megkerülhetetlensége okán ezek közül is kiemelkedik Gustave Le Bon 1895-ös A tömegek lélektana című kötete, amely számos, a tömeg jelenségével kapcsolatos negatív jelentéstulajdonítást és képzettársítást alapozott meg és terjesztett el. Ennek gondolatisága ismerhető fel Turnowsky Sándor jogász és közíró 1919-es Antidemokrácia című írásában, amelyben a szerző egy politikai kérdés, a teljes népképviselet vonatkozásában fejti ki – igencsak leértékelő – véleményét a társadalom jelentős részét kitevő tömegről. K. Horváth Zsolt kommentárjában megmutatja, hogy Le Bon mely meglátásai, illetve metaforái és hasonlatai köszönnek vissza a szövegben, és hogy a marosvásárhelyi származású gondolkodó hogyan árnyalta ezeket későbbi A tömeg és természete (1930) című írásában. Árnyaltabb képet vázolnak fel a tömegről Dékány István szociológiai tárgyú munkái, amelyekben számos különböző tudományterület és elméletíró kapcsolódik egymással. Ezáltal Dékány lényeges szerepet tölt be a nemzetközi szociológiai és tömeglélektani munkák magyar befogadástörténetében, amelyek gondolatait és nézőpontját nem integrálja kritika nélkül a saját elméletébe. Teller Katalin írásában Dékány tudományközvetítő szerepe mellett azt is megvilágítja, hogy a szerző hogyan gondolkodott a tömegtársadalmat alkotó különböző egységek, csoportosulások mibenlétéről. Bagdi Sára szövege Braun Soma Társadalomlélektan című 1935-ös kötetének vonatkozásában elemzi a freudo-marxista Alfred Adlerhez kapcsolódó individuálpszichológia szociáldemokrata recepcióját, különös tekintettel annak problematikus részleteire és vakfoltjaira. Az osztrák és a magyar gondolkodók írásainak izgalmas összevetése megmutatja, hogy az egyénre fókuszáló elméletek meglátásait hogyan terjesztették ki a család, a csoport, a szervezet és a tömeg nagyobb egységeire, és ezek milyen belső ellentmondásokhoz, félreértésekhez vezettek.

A K 137650 számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a KULT_K pályázati program finanszírozásában valósul meg.

További olvasnivalók

Tömeg 1920/2020

K. Horváth Zsolt: A gyermek, a hisztérikus nő és a despota. Turnowksy Sándor nézetei a tömegről

„Ami Turnowsky beállítódásában előremutató, az a tömeg felfogásának pozitív értékelése, amely minden bizonnyal a két háború közötti munkásmozgalmi tapasztalatokból, valamint a munkások között elvégzett szociográfiai kutatásaiból táplálkozik. Azonban empirikus vizsgálatait nem köti össze társadalomkritikai tevékenységével…” (K. Horváth Zsolt írása)

Elolvasom »
Tömeg 1920/2020

Teller Katalin: „Úgy találtuk, a tömeg sem nem rossz, sem nem jó.” Dékány István Társadalomalkotó erők című monográfiájának tömegképe

„Dékány számára döntő, hogy Le Bon vagy Sighele „misztifikáló, sőt csaknem gyanússá tevő” a tömeg destruktív hajlamairól spekuláló megközelítéseit elvetve mutasson rá a szervezetlen és szervezett tömegek és csoportosulások közti hasonlóságokra és eltérésekre annak érdekében, hogy átfogó képet nyújtson a társadalomban érvényesülő különböző szerveződési szintekről és módozatokról.” (Teller Katalin írása)

Elolvasom »
Tömeg 1920/2020

Bagdi Sára: Individuálpszichológia, csoportkohézió és szakszervezetiség. Braun Soma a társadalomlélektanról

„Az individuálpszichológia ilyen, sokszor leegyszerűsítő ráolvasása a szakszervezeti kultúrára – sematikus megoldásai ellenére – jól tükrözi, hogy a magyar szociáldemokrata mozgalmon belül éles törés húzódott a hagyományos szakszervezeti politikák és a reproduktív munkát, valamint nőmunkát tematizáló kezdeményezések között.” (Bagdi Sára írása)

Elolvasom »