A szerzők két történeti periódusra – az 1920-as évekre és a jelenre – összpontosítva vizsgálják a tömegábrázolást különböző magyar nyelvű szépirodalmi alkotásokban, azzal a szándékkal, hogy megállapítsák, milyen jelentések, asszociációk és attribútumok kapcsolódnak a tömeg fogalmához az egyes időszakokban.
„Mind a Károlyi-forradalom, mind a kommunista hatalomátvétel leírásánál nyomatékos például, hogy maga az elbeszélő is ott volt az események forgatagában az utcákon, és a tömeggel együtt élte át a történéseket. Ugyanakkor rendre arra is nagy hangsúly kerül, hogy ő maga – a többiekkel ellentétben – a kezdetektől reflexív és kritikus módon viszonyult az eseményekhez.” (Keresztury Dorka írása)
„Az ünnep tetőpontján az embertömeg egyetlen kollektív testté olvad össze, a közösség tagjainak szinkronizálódása pedig az együttes mozgás és ének közvetítésével történik meg.” (Keresztury Dorka írása)
„Az osztrák és a magyar gondolkodók írásainak izgalmas összevetése megmutatja, hogy az egyénre fókuszáló elméletek meglátásait hogyan terjesztették ki a család, a csoport, a szervezet és a tömeg nagyobb egységeire, és ezek milyen belső ellentmondásokhoz, félreértésekhez vezettek.” (Kenderesy Anna írása)
„Ami Turnowsky beállítódásában előremutató, az a tömeg felfogásának pozitív értékelése, amely minden bizonnyal a két háború közötti munkásmozgalmi tapasztalatokból, valamint a munkások között elvégzett szociográfiai kutatásaiból táplálkozik. Azonban empirikus vizsgálatait nem köti össze társadalomkritikai tevékenységével…” (K. Horváth Zsolt írása)
„Dékány számára döntő, hogy Le Bon vagy Sighele „misztifikáló, sőt csaknem gyanússá tevő” a tömeg destruktív hajlamairól spekuláló megközelítéseit elvetve mutasson rá a szervezetlen és szervezett tömegek és csoportosulások közti hasonlóságokra és eltérésekre annak érdekében, hogy átfogó képet nyújtson a társadalomban érvényesülő különböző szerveződési szintekről és módozatokról.” (Teller Katalin írása)
„Az individuálpszichológia ilyen, sokszor leegyszerűsítő ráolvasása a szakszervezeti kultúrára – sematikus megoldásai ellenére – jól tükrözi, hogy a magyar szociáldemokrata mozgalmon belül éles törés húzódott a hagyományos szakszervezeti politikák és a reproduktív munkát, valamint nőmunkát tematizáló kezdeményezések között.” (Bagdi Sára írása)
“The international conference , organised by the members of the research project The Crowd. Cultural Attributions of Meaning 1920/2020 , aimed at putting its results in a comparative regional perspective, both in their historical and contemporary aspects. The speakers, some of whom responded to an open call for papers and others who were invited, discussed topics that were relevant to the discourses on the presentation and organisation of human crowds in the 20 th and 21 st centuries.”
Metaphors of Masses, Crowds, Swarms, and Multitudes in Central and Eastern Europe, 1920’s/2020’s
Conference Programme
“Hans Ulrich Gumbrecht, a Stanford Egyetem emeritált professzora, a Jeruzsálemi Egyetem aktív oktatója és az ELTE díszdoktora 2022. november 30-án egy szeminárium és egy előadás keretein belül beszélt a Kijárat Kiadó gondozásában idén megjelent Szépség a sportban / Tömeg a stadionban című könyvében vizsgált témákról. ” (Kenderesy Anna és Keresztury Dorka írása)
Copyright 2021. ELTE BTK esztétika tanszék