“A dolgozat második felében Lukács fiatalkori esszéin keresztül vizsgálom meg az esszékoncepció megvalósulását. Nem a konkrét esszék elemzésén keresztül teszem ezt, hanem Lukácsnál a forma problémája által, mely esszéinek főtémája.” (Sólyom Sára írása)
“Az első részben a teoretikus esszék és a Musil-féle esszéizmus egymás tükrében képet adnak az esszéről, annak szerepéről, működéséről, árnyalják és megvilágítják egymás fogalmait, célkitűzéseit.” (Sólyom Sára írása)
A lapszámot bemutató kerekasztal beszélgetésen a témáról Farkas György, a lap főszerkesztőjének moderálásában Keskeny András kultúratudományi kutató, a kurzus óraadója és a lapszám szerkesztője beszélget Dr. Oross Dániel ifjúságpolitológiai és -szociológiai kutatóval.
“Az itt következők közelítési kísérletek Julia Ducournau Titane (2021) című filmjéhez elsősorban Wilhelm Worringer gótika-elmélete alapján. A film működésmódjából és intenzitásaiból, valamint a nyomában keletkező szélsőséges és ellentmondásos befogadói tapasztalatokból összetevődő építmény rímel a Worringer által meghatározott gótikus szerkezetre, melyet a gótika ún. „izgatott vonala” szervez. A Titane látens, magát könnyen nem adó alapelvei és mozgásai válhatnak tapinthatóbbá a Worringertől […] kölcsönzött kezek közt – persze, hogy utána kicsússzanak belőlük újra. ” (Csoboth Dorka írása)
“Ahogy a modernitásban óriási karriert befutott utópia szót Morus alkotta meg, úgy kíván Bauman is egy új, az utópia régi fogalmát újragondoló kifejezést alkotni. De a Morus által ógörög szavakból képzett utópia szó a „nem-hely” és a jó hely szóösszetételének optimista kicsengésű nyelvi játéka, a retrotópia viszont „múlt helyet”, ha én is játszani akarnék a szavakkal, azt írnám, magyarul „hűlt helyet”, ti. „a múlt hűlt helyét” jelenti.” (Keskeny András írása)
2022. szeptember 23-24-én tartották a nagysikerű ECHO – A természet esztétikai megközelítése című konferenciát a Trafó Kortárs Művészetek Házában. A második nap záróeseménye a “Kivonulni a természetbe. Az eszképizmus alakzatai a kultúrában” című kerekasztal-beszélgetés volt, amit most visszahallgathattok.
Az Echo – a természet esztétikai megközelítése konferencia a nemzetközi és hazai szinten is egyre hangsúlyosabb környezetesztétikai gondolkodás fontosságára hívja fel a figyelmet.
“A Dzsan-panoptikumról alkotott meglátásaim továbbra is ambivalensek: amennyire magával ragadó a férfiasság ábrázolásában a queerness – amit emancipációként fogok fel –, oly irritáló a főhős és a vágy tárgya közötti erőszakos kapcsolat. Ez hasonló a mű és a művész közti viszony esetében is: a tisztán önéletrajzi olvasás egyoldalúsága és félrevezető volta ellenére Kazovszkij (mint személy és művész) véleményem szerint művészete elemzésének nélkülözhetetlen része. ” (Mészáros Nóra írása)
“Talán ma már nehéz elképzelni, hogy a mozgókép médiumának befogadása eleinte közel sem volt egyértelmű, konfliktusmentes tapasztalat és készség. Elég, ha csak azokra a beszámolókra gondolunk, melyekben a Lumière fivérek A vonat érkezése című filmjére adott heves, félelemmel és ámulattal vegyülő nézői reakciók megjelennek. De mi lehetett ennek a félelemnek az alapja?” (Varga Bence írása)
“Ez a szorongás által tüzelt állapot és a hegeli rendszer önmagában nyugvása két ellentétes felfogást vázol, ám mindkét szerző ragaszkodik a metafizikai tisztaság eszményéhez, amit leginkább a zenei felfogásuk kapcsán érthetünk meg. Amikor Kierkegaard-t és Hegelt egymás mellé állítjuk, akkor a különbségeken átszüremlik egy közös rendszerszintű a priori, a tiszta eszmei, a metafizikai teljesség igénye.” (Kertai Csenger írása)
Copyright 2021. ELTE BTK esztétika tanszék