#nekemazesztétika
#eltesztétikatanár
Teller Katalin (habilitált egyetemi docens)
Amikor 2008-ban egy OTKA-projektnek, jelenlegi és volt kollégáknak, illetve Bacsó tanár úrnak köszönhetően német-orosz szakos diplomámmal, német irodalmi PhD-val a tanszékre kerültem, olyan levegő csapott meg, amely azóta is az orromban van. Keveredik benne az ún. professzori szoba és az ott álló kanapé – khm – patinás-poros szaga, a lebilincselően befogadó munkatársakkal elszívott számtalan cigi bukéja, a Bacsó-féle pipafüstöt kísérő „Katikám, azt tanít, amit akar!” instrukció felszabadító fuvallata és az az atmoszféra, amelyet okos, szorgalmas és üdítően kritikus hallgatóink teremtettek-teremtenek meg. Semmilyen szellőztetés nem tudja kiűzni ezeket sem a Múzeum körút földszintjéről, sem az orromból, és ez így van jól. Ráadásul tényleg olyan dolgokat taníthatok, amelyek érdekelnek, bosszantanak, nem hagynak nyugodni: nagyvárosregényeket és -filmeket, kritikai elméletet, cirkusztörténetet, genderelméletet, irodalomtudományt.
😎 Igen, ez tipikusan ELTE hangulat, ezt szeretem én is ! Hajrá nekünk !
#nekemazesztétika
#eltesztétikatanár
Bartha Judit (adjunktus)
Válasz a kérdésre: hogyan kerültem az Esztétika Tanszékre?
Már gyerekként is érdekelt a romantika kora: a nagy reformok, a forradalmak, a kulturális pezsgés, a kifinomult divat, az erős érzéseket és gondolatokat közvetítő költemények, regények, színdarabok, festmények, zeneművek. A hosszú távú terveim között azonban sokáig egyáltalán nem szerepelt a bölcsészpálya. Áthidaló megoldásként jelentkeztem a Pécsi Egyetem magyar irodalom-nyelvészet és filozófia szakára. Néhány karizmatikus tanáregyéniségnek, konkrétan Váróczi Zsuzsának, Weiss Jánosnak, Gyenge Zoltánnak és Bacsó Bélának köszönhetem, hogy a hobbiból kutatás lett. A folytatáshoz tudatosan választottam az ELTE Esztétika Doktori Iskoláját. Közvetlenül a diplomáim megszerzése után, az Esztétika Tanszék védőszárnyai alatt, Nagy András vezetésével létrejött az azóta sajnos felszámolt, Kierkegaard Cabinet nevű alagsori könyvtár és kutatóműhely, amely kiegészítve a Pécsi Egyetem Filozófia Tanszékén működő romantika kutatócsoport munkájával izgalmas kihívásnak ígérkezett. Egy ideig párhuzamosan jártam be mindkét helyre, végül maradt az ELTE. Mostanra a romantikus szálak a kortárs jelen felé vezetnek, reményeim szerint, végtelen közelítésben.
A tavalyi Cogito-díjas László Laura Vég és végtelenség című könyvének bemutatója 🙂
#nekemazesztétika
#eltesztétikatanár
Pintér Tibor (habilitált adjunktus)
Hogyan keveredik el valaki az esztétikához? Én csak a saját történetemmel tudok válaszolni a kérdésre, és a sok egyedi történetből esetleg kirajzolódik valami típusszerűség.
Pécsett kezdtem az egyetemet 1988-ban, az akkor magyar-művészettudomány elnevezésű szakpáron, mely Bécsy Tamás találmánya volt. Pesti fiú lévén, ez nekem hallatlan felszabadultságot jelentett, és igazi fiatalos energiákkal robbantam be a legmediterránabb magyar város (nemcsak egyetemi) életébe. Leginkább a zene foglalkoztatott (az orgona a választott hangszerem, vagy ő választott engem, ki tudja), de kiskamasz korom óta amolyan bölcsész módon: feltérképezni minél tágabb dimenzióiban a zeneműveket, feltárni a struktúrákat, megismerni a szellemi klímát, amelyben születtek. Valójában soha nem akartam hivatásos muzsikus lenni, még ha olykor kikacsintottam is ebbe az irányba (ahogy azóta is teszem). És mindez kapcsolatba kerül a filozófiával és a társművészetekkel: egy beláthatatlanul végtelen program képe jelent meg előttem. Ebben két nagy tanáregyéniség volt számomra meghatározó: néhai Kisbali László és Somlyó Bálint.
Végzés után Somlyó Bálint, aki akkor a pécsi tanszék vezetője volt, megkérdezte, volna-e kedvem tanítani? Persze, hogy volt! Több éven keresztül vonatoztunk hárman-négyen Pécs és Pest között mint lejáró tanárok, a vasúti kocsik is nagy beszélgetések fültanúi voltak.
Szerencsés idők voltak, a rendszerváltás után forrongott a szellemi élet, elindult az ELTE-n az Esztétikai Doktoriskola. Mi voltunk az első évfolyam. Igazi hőskor. Bacsó Béla, Balassa Péter, Heller Ágnes, Radnóti Sándor órái hétről hétre.
Témavezetőm Fodor Géza volt. Mikor elmondtam neki doktori témámat, egyetlen kérdése volt: „Szenvedélyesen szereti azt, amiről most beszélt?” A válaszom határozott igen volt. „Rendben, akkor jöjjön el hozzám két hét múlva.” Nagyon komolyan vette szupervizori munkáját. Mikor elfogadta egy tanulmányomat a Holmi számára, akkortájt kezdhetett benőni a fejem lágya. De a tanítványnak, bármennyire is akarja, a mesterhez képest soha nem nő be a feje lágya. Hozzá képest agyalágyultan tanítok a mai napig ott, legtöbbször abban a teremben, a 39-esben, ahol egykor ő tanított.
Majd Bacsó Béla, aki akkoriban kezdte el vezetni a tanszéket, hívott tanítani a tanszékre, elsősorban zenei tárgyú kurzusok tartására. A tanszéket doktoranduszként már jól ismertem. Soha jobb közösséget nem kívántam magamnak! És ugyan viharok tépáznak bennünket, de ez a közösség egységes maradt a mai napig. Szabad, egymás iránti tisztelettel teljes szellemi otthon.
Závada Péter Cogito-díjas! 🙂
Ugye, ezt kellett volna átadni november végén.
Darida Veronika, Somlyó Bálint és Nemes Z. Márió beszélgetése Agamben Studiolo címü könyvéről! 😉
muut.hu
Rejtett önéletrajzDarida Veronika, Nemes Z. Márió, Somlyó Bálint2023-02-03Kritika (Giorgio Agamben Studiolo [Kijárat Kiadó, 2021] című kötetéről és életművéről Darida Veronika, Nemes…
#nekemazesztétika
#eltesztétikatanár
Seregi Tamás (habilitált egyetemi docens)
Válasz a kérdésre: hogyan kerültem az esztétika tanszékre?
2008 nyarának egyik fülledt, esős napján Hanoiban ültem épp a Café Brownban, ahova minden reggel elmotoroztam, hogy néhány órát Pierre Bourdieu A művészet szabályai című könyvének fordításával töltsek. Utána általában focizni mentem, vagy motoroztam, vagy otthon hülyéskedtem a gyerek bandával, vagy kocsmáztam a barátaimmal a Nyugati-tó partján. Már majdnem egy éve éltem ott, nem volt se ösztöndíjam, se állásom, csak egy kis spórolt pénzem, de nem is akartam semmi ilyesmit, épp eleget tanítottam már előtte a pécsi egyetem magyar szakán. Jól éreztem magam. Ekkor érkezett egy email Bacsó Bélától: „Lenne itt egy állás neked, Tamás!” Persze, hogy először nem akartam visszajönni, de aztán K. Horváth Zsolt barátom, aki szintén itt tanított, és aki az állásra javasolt, észhez térített, szóval két hét múlva már itthon is voltam. És persze, hogy nem bántam meg. Foci, motorozás és avokádó turmix nincs ugyan, de van jó társaság, még kocsmázás is néha, értelmes szakmai kihívások akadémiai törtetés helyett, teljes szabadság a tanításban, okos, érdeklődő és ambiciózus diákok és egy végtelenül gazdag és sokrétű tudományág, amelybe lassacskán talán bele is tanulok, hiszen nem voltam én előtte esztéta, bármit is gondolt rólam Bacsó Béla.
#nekemazesztétika
#ELTEsztétikatanár
Horváth Ágnes (megbízott óraadó)
Amikor véget ért hosszú és nagyon kedvelt franciatanári pályafutásom, bizony elárvultam. És ekkor ajánlotta Judit, hogy "ajánlkozzam föl" Bacsó Bélának, hogy én bizony tanítok francia, orosz irodalmat, de képzőművészetet is. Béla azonnal vevő lett rá. Ennek már 10 éve. Vagyis 20 szemináriumon vagyok túl, megismertem az Esztétika Tanszék nagyszerű, színesebbnél színesebb diákjait. Sokukkal megmaradt egyfajta barátság. Mert ez a Tanszék a nyitottságra nyitott.
amu.hvg.hu/2023/01/28/szellemekkel-suttogok-posztkolonializmus-feminizmus-okologia-berlinben/
Berlini kiállításreview, Nagy Edina és Lázár Eszter cikke!
Szellemekkel suttogók – posztkolonializmus, feminizmus, ökológia Berlinben – A mű
amu.hvg.hu
Gyógyítás, gondoskodás, elfogadás az egyik; erőszak, bűnözés, traumák a másik oldalon – cikksorozatunkban három aktuális vagy a közelmúltban zárt berlini kiállításról számolunk …
#nekemazesztétika
#eltesztétikatanár
Károlyi Csaba (megbízott óraadó)
A 80-as évek első felében, mikor egyetemista voltam, nem voltak a legjobb állapotban az irodalmi tanszékek, nem sok óráért lehetett ott lelkesedni. Magyar-történelem szakosként kacsintgattam a történelem irányába (Szabad György, Gerő András remek tanár volt), szívesen látogattam az épp akkor létrehozott izgalmas művelődéstörténeti tanszéket (Hanák Péter, Németh G. Béla, Szegedy-Maszák Mihály, Szabadi Judit óráit), de igazából az esztétika tanszék volt képes leginkább kielégíteni az érdeklődésemet, lelkesen jártam többek közt Ancsel Éva, Poszler György, Almási Miklós, Bacsó Béla, György Péter, sőt Heller Ágnes óráira is, de a meghatározó tanárom Balassa Péter volt. Éveken át mentem a műelemző és a kritikaíró szemináriumaira, már mondta, hogy nem kell annyit bejárni hozzá, de hát mindig mást tanított, mért ne jártam volna, még abban a három évben is, mikor doktorandusza voltam. Nagyon inspiratív tanár volt, tőle tanultam a legtöbbet, a kedvéért olvastam a legtöbbet (például a kedvéért olvastam életemben először Thomas Mannt, Musilt vagy Bulgakovot, Gadamert és Bahtyint, sőt Lukácsot). Nekem az esztétika azt jelenti, hogy az nem csupán tudomány, hanem ember is van mögötte. Bacsó Béla művekhez és tudáshoz való viszonya, emberi tartása, figyelme engem évtizedek óta elképeszt, és olyan jóságot közvetít, hogy arról itt most nem tudok érdemben szólni (a kedvéért még Heideggert is olvastam). Fodor Géza, Spiró György vagy Szilágyi Ákos hozzáállása mindenféle szellemi dologhoz szintén nem hagyott hidegen sose. Én csak egy mezei olvasó vagyok, hivatalosan irodalomkritikusnak neveznek. Elolvasok mindenféle regényeket, aztán írok róluk valamit. De nagyon szeretek diákokkal beszélgetni irodalmi művekről, egyáltalán, szeretek beszélgetni, mert azt gondolom, a párbeszéd az egyetlen lehetséges módja annak, hogy bármit megpróbáljunk megérteni. Ez nem elmélet, hanem gyakorlat.
Igen, igen, minden gondolatot így érzek én is! Az esztétika szak Mesterei, professzorai, gondolkodói határozzák meg ma is gondolataimat, szívemet szétosztó-beszélgetős óráimat! Jelet, gondolatot, tartást, figyelmet, megértést, elfogadást adtak, de tudtak velünk együtt bulizni is! Mindig hálás leszek, hogy tanulhattam tőlük! 😌
#nekemazesztétika
#eltesztétikatanár
Nagy Edina (egyetemi adjunktus)
A középiskola befejezése körül eluralkodott rajtam a bizonytalanság. Mihez is kezdjek magammal? Érdekel az irodalom, a nyelvészet, a filozófia, a történelem már nem annyira, a művészet nagyon izgalmas, de vidékről nem sokat láttam belőle. Ekkor kaptam egy baráti tanácsot: az esztétika szerintem pont neked való. A tanácsadó az elsők között volt, akik a pécsi esztétika szakon végeztek, azóta is hálás vagyok neki az ötletért. Szóval, Pécsett fejeztem be a magyar-esztétika szakot, majd az ELTE doktori iskolájában folytattam. Hosszabb kitérők után itt védtem meg doktori disszertációmat 2016-ban – ebben fontos szerepe volt Bacsó Bélának, köszönet érte. Közben a berlini Universität der Künste-re jártam. A kortárs művészet hirtelen nagyon közel lett hozzám. Izgalmas, sokarcú, érzékeny, kritikus, lehet érzéki és néha persze idegesítő is. Rájöttem, hogy ezzel szeretnék foglalkozni, oly módon, hogy az elméletet és a gyakorlatot valamiképp vegyítem. Tehát modern és kortárs művészetet és művészetelméletet tanítok, független kurátorként dolgozom, műkritikákat írok és művészettel kapcsolatos szövegeket fordítok. Szerintem irtó nagy kiváltság, ha valaki a szakmájában azzal foglalkozik, amit egyébként a szabadidejében is szívesen csinál. A tanszék pedig a ráadás.
Pályázzatok! 🙂🎂 Hamarosan (még ebben az évben) 𝟮𝟱 éves lesz a Trafó. Hogy ne csak magunkba csavarodva találjunk ki nektek programokat, kinyitjuk ezt az ajtót és nyilvános pályázatot hirdetünk új formanyelvű, interaktív, kortárs, közösségi produkció(k) létrehozására.
👉 Pályázni 2023. március 15-ig lehet, a teljes felhívást megtaláljátok itt: trafo.hu/trafo25_palyazat/
💬 Gondolkozzatok velünk, alkossatok nekünk!
#nekemazesztétika
#ELTEsztétikatanár
Szécsényi Endre (egyetemi tanár)
Miért éppen esztétika?
Véletlenek sorozata kellett ehhez. Korábban komolyan úgy volt, hogy villamosmérnök leszek, kicsit komolytalanabbul, hogy jazz zongorista. Aztán már a Villanykaron egyik barátomtól azt hallottam, volt gimnáziumi osztálytársa a pécsi magyar–esztétika szakra jár, s az milyen remek. Nagyon halvány sejtelmem volt csak arról, mi lehet az, de jól hangzott, gondoltam, a város is szép, így végül, búcsút intve a Műegyetemnek, felvételiztem. Aztán másodéven az esztétika szak népszerű és meghatározó tanára, Kisbali László egyszer csak azt mondta, szerinte nekem előbb-utóbb itt kellene tanítanom… No és persze Goethének is igaza volt: "das Ewig-Weibliche zieht uns hinan".
S azon belül?
A felvilágosodás esztétikatörténetével és környezetesztétikával foglalkozom, az utóbbi kapcsán egy kutatóközpontot (RCANE) is szerveztem a tanszéken 2020-ban.
Folytatódnak a Színházi-beszélgetések, ezúttal Schilling Árpáddal! Esemény és link hamarosan! 🙂
#nekemazesztétika
#eltesztétikatanár
Sajó Sándor (habilitált egyetemi docens, az Esztétika Doktori Program vezetője)
Válasz a kérdésre: hogyan kerültem az Esztétika Tanszékre?
Olyan régen volt, hogy már nem emlékszem. Egy álomra viszont, amit akkortájt álmodtam, emlékszem: az intézeti titkárság előterében alszom egy kanapén, fényes nappal, (Bacsó) Béla bent ül a szobájában, (György) Péter és (Radnóti) Sándor jönnek-mennek, a szűk térben kerülgetve a kanapét. Olykor felriadok a hangjukra, pedig halkan beszélnek, aztán alszom tovább. De azt nem tudom, pontosan mikor álmodtam ezt: azelőtt, azután vagy akkor, amikor a tanszékre kerültem. És azt sem, hogy mit álmodtam álmomban, vagy hogy álmodtam-e valamit egyáltalán. De mindegy is: én sem mondom a pillanatnak, hogy maradjon még.
#nekemazesztétika
#eltesztétikatanár
Závada Péter (egyetemi adjunktus)
Závada Péter vagyok, költő, drámaíró, fordító. 2022-ben szereztem doktori fokozatot az ELTE Esztétikán, ezt követően adtam be pályázatomat az adjunktusi állásra, amit nagy örömömre meg is kaptam. Sokat köszönhetek tanáraimnak, ami az állandó támogatást és a megelőlegezett bizalmat illeti. Munkámban fontosnak tartom hangsúlyozni a teória és a praxis egyenrangúságát, és azt remélem, hogy több évtizedes gyakorlati tapasztalatommal a zene, a színház, a műfordítás és a költészet terén csak még tovább tudom színesíteni a tanszék így is gazdag teoretikus és gyakorlati palettáját. Az utóbbi években leginkább fenomenológiával, konkrétan Husserl, Heidegger, Merleau-Ponty és Marc Richir munkásságával foglalkoztam behatóbban. Kutatási területem a husserli transzcendentális fenomenológia és a kortárs színházi tapasztalat viszonya, ezen belül az epokhé, az esztétikai beállítódás, a képtudat és a perceptuális fantázia kérdései.
Újonc Professzor ♥️
Agamben-hét kezdődik! 🙂
Nemes Z. Márió: Az elme paradicsomi állapota – Műút
muut.hu
Nemes Z. Márió: Az elme paradicsomi állapotaNemes Z. Márió2023-01-30Kritika (Giorgio Agamben: Studiolo. Fordította: Darida Veronika, Kijárat Kiadó, 2022) Nemes Z. Mária (Fotó: Burkus Dávid)…
#nekemazesztétika
#eltesztétikatanár
Darida Veronika (tanszékvezető, habilitált egyetemi docens)
Sohasem készültem esztétának. Alapszakos egyetemi tanulmányaim (filozófia, összehasonlító irodalomtudomány, színháztudomány-dramaturgia) elvégzése után azonban nem tudtam eldönteni, hogy a filozófia vagy a színház vonz-e jobban, úgyhogy esztétika doktori képzésre jelentkeztem. Húsz év elteltével már biztosan tudom, hogy ez életem egyik legjobb döntése volt. Itt megtaláltam azt a szabadságot, hogy választási kényszerek és kompromisszumok nélkül azt kutassam és tanítsam, ami igazán érdekel, legyen az akár színház, filozófia vagy művészetelméletek. De mindenekelőtt az Esztétika Tanszéken egy olyan inspiráló szellemi és baráti közegre leltem, melyet azóta sem tudok (és nem is akarok) elhagyni. Rengeteg minden változott meg a kezdetek óta körülöttem és bennem, ahogy az esztétika szak is sokat változott. De az örök változásban is állandó maradt a tanszékhez fűződő lényegi viszonyom, melyet egyetlen szó fejez ki: a hűség.
Ez lehetne lemezborító!
És köszönöm, a legutóbbi könyvét illetve a Laokoónt is!
Az Egyetemi Hallgatói Szociális és Ösztöndíjbizottság „Kiemelkedő, innovatív felsőoktatási rendezvények díja 2022/2023/1” 1. helyezésében részesítette a Cserhalmi Luca és Lendeczki Kinga doktoranduszaink szervezésében, az ELTE RCANE támogatásával, megrendezett „Echo – a természet esztétikai megközelítése” c. konferenciát
1. helyezés az “Echo” konferenciának – Esztétika Tanszék
esztetika.elte.hu
hírek 1. helyezés az “Echo” konferenciának 2023. január 27. péntekÍrta: Esztétika Az Egyetemi Hallgatói Szociális és Ösztöndíjbizottság „Kiemelkedő, innovatív felsőoktatási ren…
Závada Péter | Hajduk Károly | Költőbemutató beszélgetés | VerShaker Se4 Ep3
Emlékezés Tamás Gáspár Miklósra –
Selyem Zsuzsa: Kolozsvárról repülni
www.es.hu/cikk/2023-01-20/selyem-zsuzsa/kolozsvarrol-repulni.html
György Péter: TGM nélkül, írásaival, könyveivel együtt
www.es.hu/cikk/2023-01-20/gyorgy-peter/tgm-nelkul-irasaival-konyveivel-egyutt.html
Radnóti Sándor: Végrendelet.
www.es.hu/cikk/2023-01-20/radnoti-sandor/vegrendelet.html
A cikkek szabadon olvashatók a reklám megnézése után.
A Tamás Gáspár Miklóst ábrázoló grafika Gyalai István műve.
Még 2022 december elsején búcsúztattuk az idén nyugdíjba vonuló Somlyó Bálintot (akit nagy szeretettel mindig visszavárunk). Néhány kép az eseményről. 🙂
(Szita János fotói)
Közeledik az MA jelentkezések ideje! Ha még nem tudjátok, miért érdemes esztétikát tanulni, olvassátok volt hallgatóink visszaemlékezéseit! 🙂 Erre a tablóra távolról sem fért fel mindenki, úgyhogy keressétek fel az oldalt!
www.facebook.com/hashtag/nekemazeszt%C3%A9tika
Csütörtökön 17h-tól a FUGA-ban Radnóti Sándor, Kovács András Bálint és György Péter emlékeznek meg Tamás Gáspár Miklósról.
phil.elte.hu/content/tamas-gaspar-miklos-1948-2023.t.32165?fbclid=IwAR2Rxa2EGaLheqnDutgzka21BWkL7…
Tamás Gáspár Miklós (1948-2023)
phil.elte.hu
1978 óta élt Magyarországon, s 1980-ig taníthatott az ELTE BTK Filozófiatörténeti Tanszékén, ahonnan ellenzéki magatartása miatt távolították el. A következő években a Yale egyetemen,…
Nyugodjék békében!Most kaptuk a megrendítő (nem hivatalos) hírt. Meghalt Tamás Gáspár Miklós.
Fotó: Valuska Gábor
Gyászhír
en.m.wikipedia.org
Hans Belting (born 7 July 1935 in Andernach, Rhine Province, died 10 January 2023 in Berlin, Germany). He was a German art historian and theorist of medieval and Renaissance art, as well as contempora…Nyugodjék békében! 😞
Az Artportal Crocodile Dandy címú podcastjének második adása (szerkesztők: Nemes Z. Márió és Miklósvölgyi Zsolt)
artportal.hu/magazin/goblinizacio-es-kibergotika-megjelent-a-crocodile-dandy-masodik-adasa/?fbcli…
Goblinizáció és kibergótika – megjelent a CROCODILE DANDY második adása – artportal.hu
artportal.hu
Megjelent a CROCODILE DANDY, az ArtPortal nemrégiben indult képzőművészeti tárgyú kritikai podcast-sorozatának második adása.Art&design rovatvezetőt keres a prae.hu művészeti portál / PRAE.HU – a művészeti portál
Art&design rovatvezetőt keres a prae.hu művészeti portál / PRAE.HU – a művészeti portál
www.prae.hu
Művészeti portálunkon az egyes művészeti ágakról szólva a rovatvezető által gondozott szövegek jelennek meg. Az art és design rovatban szenior szerkesztő jelentkezését várjuk, a rovat …Olvassátok a Laokoónt, az ELTE Esztétika Tanszék online folyóiratát!
laokoon.hu
Tömeg 1920/2020 „Megéri vállalni az erőszak kockázatát.” – Hans Ulrich Gumbrecht budapesti előadása a szurkolói tömegélményről “Hans Ulrich Gumbrecht, a Stanford Egyetem emeritál…
Boldog Új Évet!
(Giotto: A Remény allegóriája)
Köszönöm szépen nagyon szép és a remény hal meg utoljára küldök neked egy képet a legdrágább kutyusok ról mini kinek hívják
Megjelent a Balkon új száma pdf formátumban.
Letölthető a Balkon 2022_7, 8 száma.
balkon.art/home/balkon-2022_7-8/
A borítón: BARBARA KRUGER: Untitled (Beginning/Middle/End), 2022, installáció (részlet)
inside express | BARBARA KRUGER: Untitled (Beginning/Middle/End), 2022, installáció (részlet)
4 | DARIDA VERONIKA: Velencei sétanapló
96 | DEIM RÉKA: Deim Pál életműve új megvilágításban | Deim Pál: Csendek
112 | MÁTHÉ ANDREA: A modernizmus hullámain | A Côte d’Azur és a művészet 2022-ben
130 | MAJSAI RÉKA: A nagy grönlandi neutrínócsapda | Fusz Mátyás: Rückenkopf
140 | NEMES Z. MÁRIÓ: Glaucus isten templom | Lak Róbert: Found Nature
144 | ÁFRA JÁNOS: Minden művészet terápia? | Beszélgetés Csontó Lajossal a Kutyaév 2020 című kiadványról
152 | KOVÁCS ÁGNES: Szeress kóserül! Love me Kosher
156 | BOROS LILI: Hitelesítés | Balogh István Vilmos / Steven Balogh: Info Kamikaze
inside express | SIMONE LEIGH: Last Garment, 2022
Posztmodern technoesztétikák a vizuális kultúrában
Posztmodern technoesztétikák a vizuális kultúrában
www.artmagazin.hu
Ahogy azt Brian McHale, amerikai irodalomteoretikus részletesen elemzi Postmodernist Fiction című könyvében (melynek jelenleg még nincs magyar fordítása – a szerk.), a modernitás és posztm…
Az Esztétika Tanszék új adjunktusa (2023 tavaszi félévétől)! 🙂
Závada Péter 1982-ben született Budapesten. Verset, drámát, dalszöveget ír, fordít. 2022-ben az ELTE Esztétika szakán védte meg doktori disszertációját, melyben a fenomenológia és a színház kapcsolatát kutatta. Legutóbbi, Gondoskodás című verseskötetét 2021-ben publikálta a Jelenkor kiadónál. A Negyed folyóirat szerkesztője, a Délkör tagja.
Gratula!
💜 nagyszeru
Isten éltesse, Tanár Úr! 🙂A hetvenéves Bacsó Bélát Darida Veronika köszönti.
www.es.hu/cikk/2022-12-16/darida-veronika/homo-aestheticus.html
Ha rá gondolok, mindig úgy látom, mint aki tanítványai és barátai körében áll és szenvedélyesen magyaráz, vagy határozott léptekkel siet valahova. Iskolateremtő alkat, ő adott egyedi arculatot az Esztétika Tanszéknek, ő formálta igazi szellemi közeggé.
A cikk szabadon olvasható a reklám megnézése után.
22 SZIGNÁLT RADNÓTI!
Radnóti Sándor 22 példányt látott el kézjegyével a kötet megjelenése után.
Ezeket most meg lehet vásárolni! Érdemes igyekezni, mert csak 22 darab van az aláírt könyvből!
👉https://www.atlantiszkiado.hu/konyv/a-taj-keletkezestortenetei-ok-akik-neztek-hannibal-hadat-szignalt/
