#nekemazesztétika

Az Esztétika PhD hallgatók műhelykonferenciája szept. 22-én (pénteken) lesz!
A részletes program itt olvasható:
mmi.elte.hu/phd/konferenciak.html … BővebbenKevesebbet

Mi az ember ma?

A 21. század kihívásai és a változó emberkép



Az Eötvös Collegium Filozófia Műhelye hosszabb szünet után idén, 2023 november 24-25.-én ismét lehetőséget kínál a filozófiával vagy azzal rokon tudományterületekkel foglalkozó hallgatók számára, hogy megosszák kutatásaik eredményét egy kétnapos konferencia keretein belül.

Központi témánk idén az ember. A 21. század egyik jól látható fejleménye, hogy több diszciplína területén átalakulásnak indult a hagyományos emberfogalom. Konferenciánkra várjuk azokat az előadásokat, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak e változó emberkép problémájához. Így például (de nem kizárólagosan) az alábbi témákban várjuk a jelentkezéseket.

A mesterséges intelligencia megjelenésével megkérdőjeleződni látszik az embert kitüntetett intelligens lényként kezelő álláspont. A poszthumán megközelítés szerint elmosódnak a határok ember és gép, eszköz és használója között. A 21. század egyik legnagyobb kihívása, hogy miként kezeljük a hagyományos emberkép háttérbe szorulását.
Társadalmunk kitett az átalakulásnak, a technológiai forradalom felborította az egyén és a közösség klasszikus kereteit, ami számos társadalomelméleti és etikai kérdést vet föl. A tömegtermelés, a fogyasztói társadalom és a globalizáció pedig olyan visszafordíthatatlan módosulást okozott, amely életre hívta a környezeti és humánökológiai irányzatokat, és velük együtt a természet és ember viszonyát érintő újfajta elképzeléseket.
Ember és természet viszonyának megváltozása sok esetben együtt jár a határok elmosódásával, képlékennyé válásával is. Egyrészről mára már nehezen tartható az embert a természettől külön- és azzal szembenálló létezőként tételező felfogás, hiszen a természettudományos eredmények egyre inkább azt támasztják alá, hogy mi magunk is ízig-vérig a természet részei vagyunk. A másik oldalról pedig egyre komolyabban veendők azon koncepciók, amelyek a természet egyes elemeit, az állatokat és a növényeket, olyan tulajdonságokkal, sőt jogokkal ruházzák föl, amelyeket korábban csak az emberek számára tartottunk fönn, és amellett érvelnek, hogy mindezek az emberekkel együtt egy kölcsönös függőségen alapuló szerves rendszert képeznek.
Szintén a globális fogyasztói társadalom vizsgálata alapozta meg a homo oeconomicus klasszikus fogalmát megkérdőjelező viselkedési közgazdaságtani elképzeléseket, amelyek a kortárs kísérleti és evolúciós pszichológiával karöltve igyekeznek átalakítani a racionális döntéseinkről szóló koncepciókat.
Bármennyire is megállíthatatlannak tűnik globális szinten a szekularizáció folyamata, az emberiség többsége számára valamilyen vallásként azonosítható képződmény továbbra is alapvető szerepet játszik a saját magukról kialakított kép létrehozásában. Sőt, a 21. század a szekularizációval párhuzamosan a megújuló, időnként radikalizálódó vallásos mozgalmak, elképzelések tanúja is, amely folyamat szintén változtat a hagyományos vallásos és nem-vallásos emberkép minőségén.
A társadalom technikai újítások nyomán bekövetkező változásai magukkal hozták a kommunikáció, sőt egyes elképzelések szerint az emberi gondolkodás átalakulását is. A social media fejlődésének tendenciái, a digilektus kialakulása új alapokra helyezte az emberek közötti interakciókat. Ez a modern nyilvánosság megteremtette továbbá a különböző felületeken és regiszterekben jelenlévő többszörös személyiséget, a valós személyiségünktől némileg elválasztható alternatív profilokat, perszónákat, avatárokat.
Mire képes az emberi elme? Tényleg csak az agyunk érintett annak realizációjában, vagy akár egész testünkkel, érzelmeinkkel és érzeteinkkel jelen vagyunk a kogníció során? Hogyan lehet a végletekig kiaknázni a tág értelemben felfogott emberi elmében rejlő potenciált, meddig mehetünk el a tudás megszerzése érdekében? A napjainkat meghatározó elmefilozófiai és kognitív tudományos fordulat, a megtestesült elmével kapcsolatos kérdések ugyancsak radikális kihívást jelentenek a hagyományos emberkép számára.
Nyilvánvaló persze, hogy amit manapság látunk, nem az első antropológiai fordulat. Közel száz éve már, hogy megrendült a korábbi esszencialista-szubsztancializáló emberkép, és helyette egy olyan antropológiai fordulat vette kezdetét, melynek során az ember konkrét homogenizált fogalma helyett az ember történeti egzisztenciájának megértése vált fontossá. Scheler, Plessner, Heidegger, Löwith nevéhez köthető leginkább ez a fordulat, ám nyilvánvaló, hogy már Kant nyomán is beszélhetünk antropológiai fordulatról. Mindez indokolttá teszi e témában a filozófiatörténeti-eszmetörténeti vizsgálódásokat is.
A fent felvázolt, valamint a konferencia tematikájához kapcsolódó bármely egyéb témában várjuk alap- és mesterképzésre járó hallgatók, doktori hallgatók, doktorjelöltek jelentkezését. Az előadások tervezett időtartama 20 perc, amelyet 10-15 perces diszkusszió kísér.

Jelentkezni a tervezett előadás max. 2000 leütéses absztraktjával lehet, az absztraktokat anonimizált formában a [email protected] email címre várjuk 2023. október 1-ig.


Meghívott előadóink:

Bernáth László (filozófus, Bölcsészettudományi Kutatóközpont)

Gébert Judit (ökológiai közgazdász, filozófus, ELTE TáTK)

Kékesi Balázs (filozófus, Tan Kapuja Buddhista Főiskola)

Kiss Kata Dóra (pszichológus, filozófus, Pécsi Tudományegyetem Elméleti Pszichoanalízis Doktori Program)

Ullmann Tamás (filozófus, ELTE BTK) … BővebbenKevesebbet

MA-s hallgatók figyelmébe!
A BMA-ESZD-317. ZP kóddal meghirdetett Kreatív Írás kurzus az őszi félévben egy gyakorlati líraszeminárium lesz, amit ezúttal Závada Péter tart, és vár rá szeretettel mindenkit, aki eddig is járt a Márió Z. Nemessel közös kurzusaik valamelyikére, vagy aki kifejezetten a versírás gyakorlata iránt érdeklődik. … BővebbenKevesebbet

ELTE BTK Filozófia Intézet
1088 Budapest, Múzeum krt. 4/i.
Tel.: +36 1 485 5237
e-mail: [email protected]

COGITO-DÍJ 2023

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
fiatal filozófusok számára

a „Cogito Könyvek” könyvsorozat tizennyolcadik kötetére

Manapság aligha érvényes a mondás, hogy non est canescendum in artibus. A „Cogito” díjjal mégis olyan fiatal kollégákat szeretnénk kiadási lehetőséghez juttatni, akik még garantáltan nem őszültek meg a tudományban.

Tizennyolcadik alkalommal hirdeti meg az ELTE BTK Filozófia Intézete és a Magyar Filozófiai Társaság a L’Harmattan Kiadóval közösen megalapított Cogito-díjat, amelynek nyertese önálló kötet kiadására kap lehetőséget a L’Harmattan Kiadó, az ELTE Filozófia Intézet és a Magyar Filozófiai Társaság által közösen indított „Cogito Könyvek” könyvsorozatban.
A felhívás fiatal, pályakezdő filozófusoknak szól, akik saját kötettel még nem rendelkeznek és önálló könyv, monográfia anyagán – például disszertációmunka formájában – dolgoznak, vagy ezt tervezik, esetleg haboznak nekilátni, nem látván át a későbbi kiadási lehetőségeket.
A pályázóktól 2023. október 16. határidővel elektronikusan (pdf formátumban) kérjük a készülő monográfia már teljes, magyar nyelvű (120–250 normál oldal terjedelmű) kéziratát emailben megküldeni, a Cogito-kuratórium elnökének, Zvolenszky Zsófiának (ELTE BTK Filozófia Intézet) címezve: [email protected], [email protected] címekre. A pályázó elérhetősége (email cím és telefonszám) is szerepeljen a pályázatban.
Nem szükséges, hogy a kézirat már leadott vagy megvédett doktori disszertáció legyen (lehet védetlen disszertáció vagy a disszertációtól eltérő könyvkézirat is). Már megvédett disszertáció leadásakor az eljárás egyes anyagait is kérjük: a bírálói vélemények (ha voltak) és az azokra adott válaszok másolatát. A doktori cím elnyerését követően öt éven belül pályázható a díj. Korábbi Cogito-pályamű átdolgozott, javított változata második alkalommal is benyújtható; ebben az esetben elektronikus formában két kiegészítő dokumentumot is kérünk: a korábbi kéziratot, valamint egy részletes (1–3 oldalas) összefoglalót a változtatásokról.
A beérkező kéziratok közül a Cogito-díj kuratóriuma választja ki a támogatandó pályaművet, amelynek bejelentésére és a győztesnek járó Cogito-érme (Czinder Antal szobrászművész alkotása) átadására a 2023. november 17-én (pénteken) rendezett díjátadón kerül sor a Kossuth Klubban (VIII. Múzeum u. 7.).
A díjátadón az előző évben Cogito-díjas kézirat immár megjelent kötetének – Závada Péter: Az epokhé színpada – bemutatására is sor kerül. … BővebbenKevesebbet

Esztétika OTDK eredmények:
I. helyezett: Tóth Fanni
II. helyezett: Rinkács Viktor
Különdíj: Popovics Kinga

Kortárs magyar irodalom OTDK
III. helyezett: Barcza Zsigmond

Művészetelméleti szekció
I. helyezett: Hidi Boglárka
GRATULÁLUNk minden helyezettnek és résztvevőnek! 🙂 … BővebbenKevesebbet