„Ami Turnowsky beállítódásában előremutató, az a tömeg felfogásának pozitív értékelése, amely minden bizonnyal a két háború közötti munkásmozgalmi tapasztalatokból, valamint a munkások között elvégzett szociográfiai kutatásaiból táplálkozik. Azonban empirikus vizsgálatait nem köti össze társadalomkritikai tevékenységével…” (K. Horváth Zsolt írása)
„Dékány számára döntő, hogy Le Bon vagy Sighele „misztifikáló, sőt csaknem gyanússá tevő” a tömeg destruktív hajlamairól spekuláló megközelítéseit elvetve mutasson rá a szervezetlen és szervezett tömegek és csoportosulások közti hasonlóságokra és eltérésekre annak érdekében, hogy átfogó képet nyújtson a társadalomban érvényesülő különböző szerveződési szintekről és módozatokról.” (Teller Katalin írása)
„Az individuálpszichológia ilyen, sokszor leegyszerűsítő ráolvasása a szakszervezeti kultúrára – sematikus megoldásai ellenére – jól tükrözi, hogy a magyar szociáldemokrata mozgalmon belül éles törés húzódott a hagyományos szakszervezeti politikák és a reproduktív munkát, valamint nőmunkát tematizáló kezdeményezések között.” (Bagdi Sára írása)
„(…) tulajdonképpen az érzéki szinten belüli oszcilláció újra visszacsempészi a vibrálást és az átmeneteket az időtlenség tapasztalatába. Ha a zenei anyag ellenállását egy tudatos kompozíciós stratégia eredményeképpen a zeneszerző el is tudja nyomni, a tudat önaffektív jellege olyan „csomókat” és interferenciákat hoz létre, amik újra mozgásba hozzák az adaptáció és az az alól kibúvó tárgyiság dialektikáját, ismételten aesthesist szülve.” (Földvári Ármin írása)
Az Időtlenség élményét írásomban nem úgy tárgyalom, mint egyfajta határtapasztalatot, ami a tudat valamelyik távoli „szélén” jelöli annak képességbeli korlátait, úgy hatva ránk, mint amikor egyes jelenségek, „melyek a fenséges tapasztalatát előidézik, nagyságuk (matematikai fenséges) és erejük (dinamikai fenséges) tekintetében korlátlanok, vagyis […] elképzelhetetlenek ”, hanem úgy, mint ami az észlelés alapstruktúrájából adódik, így atipikus mivoltában is alkalmas arra, hogy elemzésén keresztül a Tengelyi által „normálfenoméneknek” nevezett jelenségekre vonatkozó megállapításokat tehessünk. (Földvári Ármin írása)
„A mai napig általános elvárás a nőktől, hogy a házasság létrejötte érdekében igyekezzenek előnytelen, akár testi, akár jellembeli vonásaikat rejtve tartani és a lehető legtetszetősebb képet közvetíteni magukról, különben „büntetésképp” könnyen férj nélkül maradhatnak.” (Covesan Dóra írása)
„Nem könnyű eligazodni egy olyan egészben, amely különböző dimenziókhoz tartozó részekből áll. És mind a természet, mind annak átformált képmása, a művészet egy ilyen egész. Nehéz átlátni egy ilyen egészet, legyen az természet vagy művészet, és még nehezebb segíteni másnak átlátni azt.”
A Laokoón online folyóirat szerkesztősége abban a megtiszteltetésben részesült, hogy interjút készíthetett Dr. Somlyó Bálint esztétával, habilitált egyetemi docenssel.
Bacsó Béla, az ELTE BTK Esztétika Tanszék professzorának új tanulmánykötetét – Esztétika és Műértés, Filozófiai és művészetelméleti írások – tanítványai mutatják be.
Az ELTE Esztétika tanszék által szervezett szabadegyetem első szemeszterében Bacsó Béla, Gács Anna, Kürti Emese, Moldvay Tamás, Peternák Miklós és Weiss János előadásait hallgathatják az érdeklődők.