Rovatok

„A funkcionális ember az alkalmazkodás legmagasabb fokát valósítja meg. Miközben az alkalmazkodás lehetővé tenné az önmeghatározás minimumát – az adott ember maga döntené el, hogy kihez, mihez és milyen mértékben alkalmazkodik, és ha a választott mérték elégtelennek bizonyul, újratervezésre kényszerülne, – a funkcionális ember külső erőknek való kitettsége olyan elidegenedettséget feltételez, melyben az egyén működését meghatározó erő rajta kívül helyezkedik el.” (Hegedüs Benjámin Jutas írása)