Az ELTE Esztétika Tanszék kurzusainak leírása, tematikája 2022/2023-as tavaszi félévben.
Színházesztétika
(BBN-ESZ-271.13)
Helyszín: Múzeum körút 6–8., földszint, 039-es terem
Időpont: kedd, 16:00-17:30
Oktató: Darida Veronika
A kurzus során áttekintjük a színházi reprezentáció 20. századi filozófiai megközelítéseit. Nietzsche A tragédia születése című művét olyan fordulópontnak tekintjük, amely után radikálisan megváltozik a színházról való filozófiai gondolkodás, és amely még a kortárs színházi előadásokban is érezteti hatását. Az órákon Lukács, Simmel, Benjamin, Barthes, Sartre, Derrida, Deleuze, Foucault színházi tárgyú írásait elemezzük, melyek főleg Brecht, Beckett, Artaud műveinek inspirációjára születtek. Mindeközben különös hangsúlyt fektetünk arra a kérdésre, hogy a kortárs filozófiai gondolkodásban hogyan jelenik meg a színház paradigmája (Nancy, Rancière, Badiou, Agamben szövegeiben). A kurzus során olyan filozófiai szövegekig jutunk el, melyek maguk is a színházat imitálják, fontos szerepet játszik bennük performativitás, és új értelmet adnak a „theatrum philosophicum” fogalmának.
Irodalom:
-NIETZSCHE, Friedrich: A tragédia születése avagy görögség és pesszimizmus (1872 ), Európa, Budapest, 1986.
– SIMMEL, Georg: A színész filozófiájához, Színház, 1994, 11. szám, 22-29.o.
– LUKÁCS György: A tragédia metafizikája, in: A lélek és a formák. Kísérletek, Napvilág Kiadó-Lukács Archivum, 1997, 201-227.o.:
– BENJAMIN, Walter: Mi az epikus színház?, in Kommentár és prófécia , Gondolat, Budapest, 1969, 179-187.o.
– BARTHES, Roland: Brecht forradalma, A Brecht-kritika feladatai, Kurázsi mama vaksága in: A dráma művészete ma, szerk. Ungvári Tamás, Gondolat, Budapest, 1974, 361-373.o.
– SARTRE, Jean-Paul: Mítoszteremtők, in: A színház ma, szerk. Lengyel György, Gondolat, Budapest, 1970, 257-266. o.
– DERRIDA, Jacques: A kegyetlenség színháza és a reprezentáció bezáródása, Gondolat-jel , 1994, 1-2, 3-17.old.
– DELEUZE, Gilles: A kimerült, Polisz, 1997/30, 36-40.old.
– FOUCAULT, Michel: Eltérő terek in: Nyelv a végtelenhez , szerk. Sutyák Tibor, Latin Betűk, Debrecen, 147-155.o.
– RANCIERE, Jacques: A felszabadult néző , Műcsarnok Kiadó, 2011
– NANCY, Jean-Luc: Test/Színház, in in : Uő : In statu nascendi, METU, 2019, 21-36.
– AGAMBEN, Giorgio: Jegyzetek a gesztusról, https://aszem.info/2020/11/giorgio-agamben-jegyzetek-a-gesztusrol/
Színház- és drámaesztétika
(BMA-ESZD-217)
Helyszín: Múzeum körút 6–8., földszint, 039-es terem
Időpont: szerda, 10:45-12:15
Oktató: Darida Veronika
A kurzus során Antonin Artaud írásaival és műveinek hatástörténetével foglalkozunk. Közösen elolvassuk A színház és hasonmása kötet tanulmányait, röviden áttekintjük Artaud életpályáját, megnézzük korabeli és kései recepcióját. Kiemelt figyelmet fordítunk a filozófiai megközelítésekre (Blanchot, Deleuze, Derrida, Foucault…) és az elméletek színházi utóéletére (Grotowski, Brook, Sarah Kane, Howard Barker, Romeo Castellucci, Jeles András…). Célunk, hogy napjaink felől is értelmezni tudjuk Artaud életművének relevanciáját.
Előzetes olvasmányok:
Antonin Artaud: A könyörtelen színház , Gondolat, 1985.
Antonin Artaud: A színház és az ist enek, Orpheusz, 1999.
Antonin Artaud: Artaud, a mumus , Orpheusz, 1998.
Artaud és a gondolkodás szenvedéstörténete , Kijárat, 2011.
Antonin Artaud: Rodezi levelek , Kijárat, 2012.
Jacques Derrida/Paule Thévenin: The Secret Art of Antonin Artaud , The MIT Press, 1998.
Susan Sontag (ed): Antonin Artaud’s Selected Writing , Farrar, Straus, and Giroux, 1976.
Rilke: Malte Laurids Brigge feljegyzései
(BBN-ESZ-261.TK2)
Helyszín: Múzeum körút 6–8., földszint, 42-es terem
Időpont: péntek, 12:30-14:00
Oktató: Vörös Fábián – Teller Katalin
A kurzuson Rainer Maria Rilke a modern regény mérföldköveként számon tartott művén ill. kapcsolódó olvasmányokon keresztül elemezzük Rilke életművének és a századforduló szellemi életének olyan központi kérdéseit, mint az érzékelés, az emlékezés, a spiritizmus, a nagyváros, a szeretet, a magány, a művészi életforma és maga a regény műfaja.
A kurzus teljesítésének feltétele aktív órai munka, referátum és egy szemináriumi dolgozat elkészítése.
Kötelező primer olvasmányok:
Charles Baudelaire: A fájó Párizs (Kis költemények prózában) (részletek) [1869]. Ford. Szabó Lőrinc. In: Szabó Lőrinc: Örök barátaink 2. Budapest, Osiris, 2002, 231–304. o. (más gyűjteményekben: Charles Baudelaire versei. Budapest, Európa, 1973; Budapest, Sziget, 2007)
Rainer Maria Rilke. Duinói elégiák. (részletek) In: Rilke versei. Budapest, Európa, 1983, 231-280. o.
Rainer Maria Rilke: Levelek II. 1907–1912. Ford. Báthori Csaba. Budapest, Új Mandátum, 1995, 10–11. o. (1907. október 8.), 12–15. o. (1907. október 9.), 24–26. o. (1907. október 19.), 26–28. o. (1907. október 20.)
Rainer Maria Rilke: Malte Laurids Brigge feljegyzései. Ford. Görgey Gábor. In: uő: Válogatott prózai művek. Budapest, Európa, 1990, 5–194. o.
Rainer Maria Rilke. A tékozló fiú kivonulása. Ford Kálnoky László. In: Rilke versei. Budapest, Európa, 1983, 130–131. o.
Kötelező szakirodalmi olvasmányok:
Alan Baddeley: Élményszerű felidézés és önéletrajzi emlékezet. In: uő: Az emberi emlékezet [1990]. Ford. Racsmány Mihály. Budapest, Osiris, 2005, 332–359. o.
Hermann Bahr: A menthetetlen én (részletek) [1904]. Ford. Teller Katalin. In: Kerekes Amália – Orosz Magdolna – Teller Katalin (szerk.): „Remegő himnusz tudj’ isten mire”. Válogatás Hugo von Hofmannsthal és a bécsi modernség publicisztikájából. Budapest, Gondolat, 2005, 72–77. o.
Walter Benjamin: A második császárság Párizsa Baudelaire-nél [részlet] [1938]. Ford. Bence György. In: uő: Angelus Novus. Értekezések, kísérletek, bírálatok. Szerk. Radnóti Sándor. Budapest, Magyar Helikon, 1980, 850–888. o.
Monika Fick: Die Angst der Kreatur: Obstfelders Tagebuch eines Priesters und Malte Laurids Brigge. In: uő: Sinnenwelt und Weltseele. Tübingen, Niemeyer, 1993, 300–318. o.
Michel Foucault: A klinikai orvoslás születése [részlet, Terek és osztályok c. fejezet] [1963]. In: uő: Elmebetegség és pszichológia / A klinikai orvoslás születése. Ford. Romhányi Török Gábor. Budapest, Corvina, 2000, 103–123. o.
Maurice Halbwachs: A család kollektív emlékezete. In: uő: Az emlékezet társadalmi keretei [1925]. Ford. Sujtó László. Budapest, Atlantisz, 2018, 191–228. o.
Immanuel Kant: Egy szellemlátó álmai [1766]. Ford. Vajda Károly. In: uő: Prekritikai írások. Budapest, Osiris, 2003, 445–510. o.
Ernst Mach: Az érzékletek elemzése (részletek) [1886]. Ford. Kerekes Amália. In: Kerekes Amália – Orosz Magdolna – Teller Katalin (szerk.): „…s fonaluktól messze szavak peregnek-hullnak…” Nyelv, nyelviség, nyelvi problémák a századforduló osztrák és magyar kultúrájában és irodalmában. Budapest, ELTE Germanisztikai Intézet, 2002, 38–42. o.
Carl du Prel: Az ember rejtélye [1892]. Ford. Tordai Vilmos. Budapest, Kultúra, 1922 (németül: http://digital.ub.uni-duesseldorf.de/ihd/content/pageview/9875464)
Rainer Maria Rilke: Worpswede [1902]. Ford. Szabó Ede. In: uő: Válogatott prózai művek. Budapest, Európa, 1990, 297–316. o.
Georg Simmel: A nagyváros és a szellemi élet [1903]. Ford. Berényi Gábor. In: uő: Válogatott társadalomelméleti tanulmányok. Budapest, Gondolat, 1973, 543–560. o.
Hayden White: A narrativítás értéke a valóság megjelenítésében. In: uő: A történelem terhe [1987]. Ford. Braun Róbert. Budapest, Osiris, 1997, 103–142. o.
Művészetkritika: A tömeg elméletei
(BMA-ESZD-213)
Helyszín: Múzeum körút 6–8., III. emelet, 321-es terem
Időpont: csütörtök, 16:00-17:30
Oktató: Keresztury Dorka – Teller Katalin
A 20. és 21. századi megközelítésekre fókuszáló szemináriumon a tömeg elméleteivel és művészeti ábrázolásaival foglalkozunk. A kurzus során az (ember)tömegekről való gondolkodás alakulását vizsgáljuk, annak feltérképezésére törekedve, hogy milyen problémahorizontok összefüggésében foglalkoztak a tömeg jelenségével a különböző elméletek, továbbá milyen rejtett előfeltevések és értékítéletek kapcsolódtak a fogalomhoz. Ehhez a századforduló tömeglélektani iskolájának alapszövegeiből olvasunk részleteket (Gustave Le Bon, Sigmund Freud, Gabriel Tarde), megvizsgáljuk a neomarxista elméletekből kibontakozó tömegfelfogást – a sokaság (multitude) fogalmát Hardt és Negri szövegeiből kiindulva, Guy Debord leírását a kapitalista rend passzív nézőtömegeiről, valamint Bagi Zsolt koncepcióját a tömegek aktivizálásának lehetőségeiről –, foglalkozunk továbbá a statisztikai diskurzusban megképződő tömegekkel. A modern kor fizikai és a posztmodern kor mediatizált, atomizált tömegei közötti átmenetet Elias Canetti és Peter Sloterdijk szövegeiből kiindulva körvonalazzuk, emellett foglalkozunk olyan, a tömeg kortárs elgondolásának és megjelenítésének szempontjából jelentős fogalmakkal, mint a hálózat és a raj.
Az elméleti szövegek mellett közösen kiválasztott műalkotások elemzésével vizsgáljuk, hogy miként jelenítik meg az (ember)tömegeket a különböző irodalmi, képzőművészeti vagy mozgóképes alkotások.
A kurzus teljesítésének feltétele aktív órai munka és szóbeli prezentáció készítése valamelyik résztémához kapcsolódóan.
Kötelező olvasmányok:
Bagi Zsolt: Az esztétikai hatalom elmélete. Kulturális felszabadítás egy újbarokk korban. Budapest, Napvilág, 2017 .
BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve. Ford. Kepes János. H. n., OpenBooks, 2021, 17–55.
Mark Buchanan: Nexus, avagy Kicsi a világ. A hálózatok úttörő tudománya [2002]. Ford. Kepes János. Budapest, Typotex, 2003, 53–66., 115–130. o., 171–202. o.
Buday László: A statisztika elmélete és története. Budapest, Németh József, 1922, 56–87. o., 122–128. o.
Elias Canetti: A tömeg. In: uő: Tömeg és hatalom [1960]. Ford. Bor Ambrus. Budapest, Európa, 1991, e-könyv (nyomtatott kiadásban 7–100. o.)
Guy Debord: A spektákulum társadalma. Kommentárok A spektákulum társadalmá hoz [1967]. Ford. Erhardt Miklós. Budapest, Open Books, 2022.
Sigmund Freud: Tömegpszichológia és én-analízis [1921] . Ford. Szalai István. In: uő: Művei, V. k.: Tömegpszichológia. Társadalomlélektani írások. Budapest, Cserépfalvi, 1995, 185–248. o.
Hans Ulrich Gumbrecht: Tömeg a stadionban [2020]. Ford. Csécsei Dorottya. In: uő: Szépség a sportban / Tömeg a stadionban. Budapest, Kijárat, 2022, 167–258. o.
Michael Hardt – Antonio Negri: Multitude: War and Democracy in the Age Of Empire . New York, The Penguin Press, 2004 (részletek).
Bruno Latour: Gabriel Tarde and the End of the Social. In: Patrick Joyce (szerk.): The Social in Question. New Bearings in History and the Social Sciences. London, Routledge, 2002, 117–132. o.
Bruno Latour: Szférák és hálózatok. Két fogalom a globalizáció újragondolásához [2009]. Ford. Keresztes Balázs. In: uő : Hibrid gondolkodás. Válogatott tanulmányok. Budapest, Kijárat, 2021, 121–132. o.
Gustave Le Bon: A tömegek lélektana [1895] . Ford. Balla Antal. Budapest, Franklin, 1913, 1–68. 91–130., 145–149. o.
William Mazzarella: The Myth of the Multitude, or, Who’s Afraid of the Crowd? In: Critical Inquiry, 36. évf., 2010/4., 697–727. o.
Otto Neurath: Pictorial Statistics Following the Vienna Method [1931]. Ford. Sven Spieker. In: ARTMargins, 6. évf., 2017/1., 108–118. o.
Seregi Tamás: A triatlon filozófiája [2014]. In: uő: A jelen. Budapest, Kijárat, 2016, 69–109. o.
Peter Sloterdijk: A tömegek megvetése [2000]. Ford. Mesés Péter. In: 2000, 2007/5.
Gabriel Tarde: The Public and the Crowd [1901, részletek]. In: uő: On Communication and Social Influence. Selected Papers. Szerk. Terry Nichols Clark. Chicago, IL, University of Chicago Press, 2010, e-könyv
Eugene Thacker: Networks, Swarms, Multitudes ( Part One ); ( Part Two ). In: CTheory, 2004. május
Modern, új- és kortárs cirkusz
(BBN-THE-261.TK)
Helyszín: Múzeum körút 6–8., földszint, 42-es terem
Időpont: péntek, 10:45-12:15
Oktató: Teller Katalin
Az előadás az európai és USA-beli cirkusz történetét tekinti át a klasszikus modern cirkusz kialakulásától az újcirkusz intézményesülésén a kortárs cirkuszi kezdeményezésekig.
Egy-egy tematikus súlypont köré rendezve taglaljuk a lovascirkusz formáit és utóéletét, a cirkuszi architektúra sajátosságait, a női szerepeket és a testképet érintő elmozdulásokat, az állatidomítás és a bohócfigura helyi értékének radikális változását. Ezenkívül kitérünk a tengerentúli és az európai cirkusztörténet különbségeire és a műsorok dramaturgiai szerkezetének alakulására is.
A félévet írásbeli vizsga zárja. A vizsga két részből áll: egy saját kutatáson alapuló, a félév végén egyeztetett témában elkészített és két nappal a vizsga előtt benyújtandó esszéből, valamint a vizsga napján megválaszolandó kérdéssorból, amely a félév során tárgyalt témákra vonatkozik.
Kötelező olvasmányok:
Paul Bouissac: Semiotics at the Circus. Berlin – New York, de Gruyter, 2010, 11–20. o.
Marija Divac – Milena Krklješ – Sara Milošević: Circus is a performance but it is also a
building—memory of circus buildings in Europe. In: City, Territory and Architecture, 2022/9. sz., https://doi.org/10.1186/s40410-022-00156-3 .
Agathe Dumont: Becoming an Art Form: From ‘Nouveau Cirque’ to Contemporary Circus in Europe. In: Gillian Arrighi – Jim Davis (szerk.): The Cambridge Companion to the Circus. Cambridge, Cambridge UP 2021, 188–202. o.
Antony D. Hippisley Coxe: Equestrian drama and the circus. In: David Bradby – Louis James – Bernard Sharrat (szerk.): Performance and politics in popular drama. Aspects of popular entertainment in theatre, film and television 1800–1976. Cambridge, Cambridge University Press, 1980, 109–130. o.
Erin Hurley: The Multiple Bodies of Cirque du Soleil. In: Louis Patrick Leroux – Charles R. Batson (szerk.): Cirque Global. Quebec’s Expanding Circus Boundaries. Montreal é. m.: McGill-Queen’s University Press, 2016, 122–139. o.
Katie Lavers – Louis Patrick Leroux – Jon Burtt: Contemporary Circus. Abingdon – New York, 2020 ( Performers in Contemporary Circus c. fejezet)
Louise Peacock: Circus Clowns. In: Gillian Arrighi – Jim Davis (szerk.): The Cambridge Companion to the Circus. Cambridge, Cambridge University Press, 2021, 141–154. o.
Anne Quentin: From Traditional to New Circus: Women’s Place and Aesthetics. In: Ivan Kralj (szerk.): Žene & Cirkus, Women & Circus. Zágráb, Mala performerska scena, 2011, 115–130. o.
Matthew Wittmann: The Origins and Growth of the Modern Circus. In: Gillian Arrighi – Jim Davis (szerk.): The Cambridge Companion to the Circus. Cambridge, Cambridge University Press, 2021, 19–34. o.
Német nyelvű szakszövegolvasás
(ESZ-203.TK2)
Helyszín: Múzeum körút 6–8., földszint, 42-es terem
Időpont: péntek, 14.15-15.45
Oktató: Teller Katalin
A kurzuson a fordításkritika és a szakszövegfordítás alapelemeivel foglalkozunk.
Fordításkritikai munkát végzünk Bertolt Brecht válogatott naplóbejegyzései, valamint Paul Klee Alkotói vallomás című írásának segítségével. A szakszövegfordítás fogásaihoz Walter Benjaminnak egy cirkuszmonográfiáról írott kritikája és Paul Klee esszéi alapján közelítünk.
A szeminárium teljesítésének feltétele aktív órai munka és a félév során kijelölt szövegrészek fordítása.
Kötelező irodalom:
Walter Benjamin: Versuche über Brecht. Szerk. Rolf Tiedemann. Frankfurt am Main, Suhrkamp, 1978, 167–169. o. (fordítás kéziratban)
Walter Benjamin: Ramon Gomez de la Serna: Le Cirque[.] Simon Kra Paris 1927. In: i 10. Internationale Revue, 1927/8–9., 321–322. o., https://magazines.iaddb.org/issue/i10/1927-08-01/edition/8-9/page/43
Paul Klee: Schöpferische Konfession. In: uő: Schriften, Rezensionen und Aufsätze. Szerk. Christian Geelhaar. Köln, DuMont 1976, 118–122. o. (Tillmann J. A. fordítása: http://www.c3.hu/~tillmann/forditasok/Klee/Alkot.html )
Esztétikai alapfogalmak 1.: Kultúraelméletek
(BTKD-FIL-ET-1)
Helyszín: Múzeum körút 6–8., földszint, 42-es terem
Időpont: csütörtök, 13:00–14:30
Oktató: Teller Katalin
A kurzuson egyes marxista ihletésű kultúraelméletekkel foglalkozunk.
A kultúra materialista koncepciójára és a felvilágosodás hagyományára reflektáló megközelítések mellett megvitatjuk a fogalom feminista kritikában körvonalazódó értelmezését csakúgy, mint a digitális kultúratermelés kapcsán felmerülő kérdéseket.
A félév teljesítésének feltétele aktív órai munka és egy, a disszertációhoz és a kurzushoz kapcsolódó kiselőadás megtartása.
Kötelező olvasmányok:
Zygmunt Bauman: Introduction. In: uő: Culture as Praxis [1973]. London, Thousand Oaks –New Delhi, Sage, 1999, vii–lii. o.
Terry Eagleton: Versions of Culture. In: uő: The Idea of Culture. Malden – Oxford – Carlton, Blackwell, 2000, 7–34. o.
Donna J. Haraway – Cary Wolfe: Companions in Conversation [2014]. In: Donna J. Haraway: Manifestly Haraway. Minneapolis – London, University of Minnesota Press, 2016, 199–296. o.
Fredric Jameson: Culture and Financial Capital [1996]. In: uő: Cultural Turn. Selected Writings on the Postmodern 1983–1998. London – New York, Verso, 136–161. o.
Celia Lury: The rights and wrongs of culture: issues of theory and methodology. In: Beverley Skeggs (szerk.): Feminist cultural theory. process and production. Manchester – New York, Manchester University Press, 1995, 33–45. o.
Márkus György: Marxizmus és kultúraelméletek [1989/90]. Ford. Farkas János László. In: uő: Kultúra és modernitás. Budapest, T-Twins – Lukács Archívum, 1992, 141–159. o.
Márkus György: A „kultúra” antinómiái [1997]. Ford. Karádi Éva – Kis János. In: uő: Kultúra, tudomány, társadalom. A kultúra modern eszméje. Budapest, Atlantisz, 2017, 777–802. o.
Katja Praznik: A művészet eltagadott gazdaságának feminista megközelítése. Ford. Bárdits Éva. In: Fordulat, 30 (2022), 65–85. o.
Felix Stalder: The Digital Condition [2016]. Ford. Valentine Pakis. Cambridge, Polity Press, 2018 (részletek)
Rob Wilkie: The Digital Condition. Class and Culture in the Information Network. New York, Fordham, 2011, 1–8. o., 5–121. o.
Ajánlott olvasmányok:
Sarah Franklin – Celia Lury – Jackie Stacey: Feminism and Cultural Studies: Pasts, Presents, Futures. In: Media, Culture & Society, 1991/2, 171–192. o.
Bruno Latour: Sohasem voltunk modernek. Szimmetrikus antropológiai tanulmány [1991]. Ford. Gecser Ottó. Budapest, Osiris 1999, https://www.szaktars.hu/osiris/view/latour-bruno-sohasem-voltunk-modernek-szimmetrikus-antropologiai-tanulmany-horror-metaphysicae-1999/?pg=0&layout=s
Márkus György: A kultúra antinómiái. Ford. Karádi Éva – Kis János. In: Lettre 1997/ősz, 1–6. o., https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarLettre_026_1997/?pg=2&layout=s
Robert T. Tally Jr.: Meta-Capital. Culture and Financial Derivatives. In: Cultural Logic: A Journal of Marxist Theory & Practice, 17 (2010): Culture and Crisis, https://ojs.library.ubc.ca/index.php/clogic/article/view/191529/188641
Színház és drámaelmélet
Illúzióvesztés és eszményítés. A romantika színház- és drámaelmélete
(BMA-THED-114)
Helyszín : Múzeum körút 6–8., alagsor, 135-ös terem
Időpont : csütörtök, 9:00-10:30
Oktató : Závada Péter
E-mail: [email protected]
A jegyszerzés módja: házi dolgozat
A kurzus leírása
A kurzuson megismerkedünk a német romantika fontosabb eszmetörténeti diskurzusaival, Fichte és Schelling filozófiájának lényegi mozzanataival, valamint a Schlegel-fivérek Athenäum-töredékek ben kifejtett egyetemes költészeti programjával különös tekintettel a töredékességre, a reflexióra és az iróniára. A korszak drámatörténetét Erika Fischer-Lichte A dráma története című műve alapján tekintjük át, valamint drámákat olvasunk Kleisttől, Shelleytől és Büchnertől.
Kurzustematika:
1. Bemutatkozás, a félév tematikájának ismertetése
2. Bevezetés: A romantika általános művészeti és eszmetörténeti környezete:
(Schlegel-fivérek, Schelling, Fichte)
3. A reflexió mint romantikus program: Athenäum-töredékek
4. Erika Fischer-Lichte: A dráma története, Az identitáskrízis… fejezet.
5. Kleist: A marionettszínházról
6.-7. Kleist: Homburg hercege
8.-9. Percy Bysshe Shelley: A Cenci-ház
10.-11. Georg Büchner: Woyzeck
12.-13. Georg Büchner: Leonce és Léna
Az óra menete:
Minden órára előzetes jelentkezés alapján választunk egy óravezető társat,
aki a tanárral együtt felkészül az adott témából, és együtt vezeti vele a vitát.
Ehhez mindenki feliratkozik egy témára az év elején.
Minden óravezető beküld egy kérdést az adott órával kapcsolatban arról, ami érdekli, és ami szeretné, hogy az óra során kiderüljön.
Illetve az általa tartott órán egy, a témához kapcsolódó történetet el kell mesélnie 5 percben, ami lehet olvasmány, film, színház, anekdota vagy személyes élmény.
Kötelező olvasmányok:
Arisztotelész: Poétika, Ford. Sarkady János, Budapest, Kossuth, 1984.
Erika Fischer-Lichte: Az identitásválság drámája , In. U.ő. A dráma története [1991] Ford. Kiss Gabriella, Pécs, Jelenkor, 2001.
August Wilhelm Schlegel és Friedrich Schlegel: Athenäum töredékek , in: Uők: Válogatott esztétikai írások, Gondolat, 1980.
Heinrich Von Kleist: A marionettszínházról In: U.ő . Esszék, anekdoták, költemények, Pécs, Jelenkor., 2001.
Heinrich Von Kleist : Homburg hercege, In: U.ő. Drámák I-II. Pécs, Jelenkor, 1998.
Percy Bysshe Shelley: A Cenci-ház, In: U.ő. A Cenci-ház, Budapest, Magyar Helikon, 1979.
Georg Büchner: Woyzeck In: Halasi Zoltán (szerk.): Georg Büchner összes művei, Budapest, Osiris kiadó, 2003.
Georg Büchner : Leonce és Léna In: Halasi Zoltán (szerk.): Georg Büchner összes művei, Budapest, Osiris kiadó, 2003.
Ajánlott olvasmányok:
Friedrich Schiller: A naiv és szentimentális költészetről, In: Vajda György Mihály (szerk.): Schiller válogatott esztétikai írásai, Budapest, Magyar Helikon, 1960. 279
G.E. Lessing: Hamburgi dramaturgia In: Vajda György Mihály (szerk.): Laokoón , Hamburgi dramaturgia , Budapest, Akadémiai kiadó, 1963. 205.
Victor Hugo: Cromwell-előszó In: Victor Hugo válogatott drámái, Budapest, Európa, 1962.
Walter Benjamin: A német szomorújáték eredete, In: U.ő. Angelus Novus , Békéscsaba, Magyar Helikon, 1980.
Peter Simhandl: Színháztörténet [2019] Ford: Szántó Judit, Budapest , Helikon, 1998.
Halász Előd: A német irodalom története , Budapest, Gondolat, 1987.
Györffy Miklós: A német irodalom rövid története, Budapest, Corvina, 1995.
Bécsy Tamás: A cselekvés lehetősége. A drámai akció története Shakespeare-től a XIX. század végéig, Budapest, Magvető, 1987.
Földényi F. László: Heinrich von Kleist. A szavak hálójában. Pécs, Jelenkor, 1999.
Földényi F. László: Az Egész árnyéka, A romantikus töredékekről , Pécs, Jelenkor folyóirat, 2003/3.
Jan Kott: A guillotine mint tragikus hős ( Büchner: Danton halála ) Ford. Király Nina , Színház, 1991. június
Woyzeck-dokumentumok, Színház, 1999. május
Kreatív írás
A történetmesélés technikái a dráma- és forgatókönyvírásban
(BBN-ESZ-242.ZP)
Helyszín : Múzeum körút 6–8., III. emelet, 321-es terem
Időpont : szerda, 16:00-17:30
Oktató : Závada Péter
E-mail: [email protected]
A jegyszerzés módja: házi dolgozat
A kurzus leírása:
A kurzuson megismerkedünk a dráma- és forgatókönyvírás, vagyis általában egy történet elbeszélésének gyakorlati dramaturgiai alapelveivel, miközben felrajzolunk egy hatástörténeti ívet Arisztotelész Poétikájától kezdve Lessing Hamburgi dramaturgiáján és Boileau Költészettanán át egészen a jól megcsinált színdarabig. Ezt követően pedig Egry Lajos A drámaírás művészete című fontos munkáját, valamint a hollywoodi forgatókönyvírók, Robert McKee és Syd Field alapműveit is elemezzük.
Kurzustematika:
1. Bemutatkozás, a félév tematikájának ismertetése
2. Bevezetés: A történetmesélés szerepe a drámában és a filmben
3-4. Arisztotelész: Poétika
5-6-7. Egri Lajos: A drámaírás művészete
8-9-10-Robert McKee: Story
11-12-13. Syd Field: Forgatókönyv
Az óra menete:
Minden órára előzetes jelentkezés alapján választunk egy óravezető társat,
aki a tanárral együtt felkészül az adott témából, és együtt vezeti vele a vitát.
Ehhez mindenki feliratkozik egy témára az év elején.
Minden óravezető beküld egy kérdést az adott órával kapcsolatban arról, ami érdekli, és ami szeretné, hogy az óra során kiderüljön.
Illetve az általa tartott órán egy, a témához kapcsolódó történetet el kell mesélnie 5 percben, ami lehet olvasmány, film, színház, anekdota vagy személyes élmény. A kurzus végére mindenkinek le kell adnia egy dráma- vagy forgatókönyv-szinopszist és minimum 3 jelenetet megírva.
Kötelező olvasmányok:
Arisztotelész: Poétika, Ford. Sarkady János. Budapest, Kossuth, 1984.
Egri Lajos: A drámaírás művészete [1946] , Budapest, Gabo Kiadó, 2022.
Robert McKee: Story, ReganBooks, Harper-Collins, 1997.
Syd Field: Forgatókönyv [ 1979 ] Ford. Köbli Norbert, Budapest, Cor Leonis, 2020.
Ajánlott olvasmányok:
Joseph Campbell, Az ezerarcú hős [ 1949 ] , Ford. Varjasi Farkas Csaba,
Budapest, Good LIfe Books, 2003.
David Ball, Backwards & Forwards: A Technical Manual for Reading Plays, SIU Press, 1983.
Kovács András Bálint, Film és elbeszélés, Korona kiadó, 1997.
Képzőművészet esztétika
(BMA-ESZD-215)
Helyszín: Múzeum körút 6–8., II. emelet, 251-es terem
Időpont: szerda, 17:45 – 19:15
Oktató: Seregi Tamás
A kurzuson a nyolcvanas-kilencvenes évek művészetével foglalkozunk művészetelméleti szempontból.
1. Dekonstrukció és posztstrukturalizmus
Jacques Derrida: „Az elkülönböződés”, in Bacsó Béla (szerk.): Szöveg és interpretáció. Cserépfalvi, Budapest, é.n. https://drive.google.com/file/d/1jcAce_iG2n52ERrPmvc0ikO4w4V5p2Tn/view?usp=share_link
2. Lenyomat és modernség
Georges Didi-Huberman: Hasonlóság és érintkezés. BKF, Budapest, 2013, 203-214. https://drive.google.com/file/d/0B02A9FI-EmSSMFBIQmpoX1U2cjA/view?usp=share_link&resourcekey=0-Ga1Xz_C0Z7GZRkiSzfHbJg
Rosalind E. Krauss: „Megjegyzések az indexről” – http://exsymposion.hu/index.php?tbid=article_page__surfer&csa=load_article&rw_code=megjegyzesek-az-indexrl-i-ii_ 905
3. Új szenzibilitás és a festészet újjászületése
Hegyi Lóránd: Új szenzibilitás. Magvető Kiadó, Budapest, 1983.
4.A művészet posztantropológiája
Gilles Deleuze: Francis Bacon – az érzet logikája. Atlantisz, Budapest, 2013, 1-4. fejezet. https://drive.google.com/file/d/0B02A9FI-EmSSa0h5T2tPZXhaaFk/view?usp=share_link&resourcekey=0-jJLSI3JewopOGfpr2F3bjQ
Julia Kristeva: „Bevezetés a megalázottsághoz.” Café Babel, 20. szám. http://www.cafebabel.hu/szamok/test/kristeva
5. A brit művészet új nemzedéke a kilencvenes években (YBA – Young British Artists)
Julian Stallabrass: High Art Lite: British Art in the 1990s. Verso, London, 1999.
6. Művészet és politika
Jacques Rancière: Esztétika és politika. Műcsarnok, 2010. https://docs.google.com/document/d/19npvpbNeWTUvfWdjNNKmjVaB4E4Pe50K/edit?usp=share_link&ouid=114351744130188959796&rtpof=true&sd=true
Jacques Rancière: Az emancipált néző. Műcsarnok, 2011. https://docs.google.com/document/d/1z4zk2oPdTBCwhLm8BlLQTjQBItRxDaHi/edit?usp=share_link&ouid=114351744130188959796&rtpof=true&sd=true
7. Relációesztétika
Nicolas Bourriaud: Relációesztétika. Műcsarnok, Budapest, 2007. https://drive.google.com/file/d/0B02A9FI-EmSSZzlITlNyNXI2R2c/view?usp=share_link&resourcekey=0-68Bl1bqopSKz1ZU41uVo1Q
Nicolas Bourriaud: Utómunkálatok. Műcsarnok, Budapest, 2007. https://drive.google.com/file/d/0B02A9FI-EmSSZ1NOWmxFUmg0N00/view?usp=share_link&resourcekey=0-D529fq7z7CDSOstQAQsxVQ
8. A portré
Jean-Luc Nancy: A portré tekintete. Műcsarnok, Budapest, 2013. https://docs.google.com/document/d/15JFMozqMUXBqkqwyc9sqGjt1loQX07uB/edit?usp=share_link&ouid=114351744130188959796&rtpof=true&sd=true
9. A művészet mint szakma
Hal Foster: „A művész mint etnográfus” http://www.cirkart.hu/2016/06/24/a-muvesz-mint-etnografus/
Walter Benjamin: „Az alkotó mint termelő”. Angelus Novus. Magyar Helikon, Budapest, 1980. 759-780. o. https://drive.google.com/file/d/1t7xOz59aPIV9H_uy1ht2WJvGJPeR_c9X/view?usp=sharing
10. A szimulacionizmustól az immerzióig
Jean Baudrillard: „A szimulákrum elsőbbsége.” http://mediavadasz.info/jean-baudrillard-a-szimulakrum-elsobbsege/
Ursula Frohne: „Dissolution of the Frame: Immersion and Participation in Video Installations.” In: Tanya Leighton (ed.): Art and the Moving Image. Tate Publishing, London, 2008. https://drive.google.com/file/d/1IqGpP51Noa1o93XheCW1eAGV1pRIyswF/view?usp=sharing
Oliver Grau: Virtual Art . The MIT Press, 2003, 11-23. o. https://drive.google.com/file/d/13E6KdfRAeT2HVsej42B6ZRMwmFCMGv3A/view?usp=sharing
11. Az intézményrendszer és a kurátori fordulat
A „Kurátori szerepek” c. fejezet a Kékesi – Lázár – Varga – Szoboszlai (szerk.): A gyakorlattól a diskurzusig (MKE, 2012). http://www.mke.hu/adat/szoveggyujtemeny.pdf
Anton Vidokle: „Művészet művészek nélkül?” http://exindex.hu/index.php?l=hu&page=3&id=798
Művészetelmélet történet 3.
(BBN-ESZ-231)
Helyszín: A épület, IV. emelet, 428-as terem
Időpont: szerda, 16:00 – 17:30
Oktató: Seregi Tamás
A kurzus szövegekre alapozott történeti összefoglaló a 19. század második és a 20. század első felének művészetelméleti gondolkodásáról. Az előadások egy-egy fontos szövegre koncentrálnak, elsősorban értelmezési szempontokat kínálva az önálló szövegolvasáshoz.
1. Gottfried Semper: „Tudomány, ipar és művészet. Javaslatok a nemzeti jellegű művészeti érzés ébresztésére” és „Az eszményi múzeum terve” (1851). Tudomány, ipar és művészet . Corvina, Budapest, 1980, 33-79. https://drive.google.com/file/d/1jwNbupu7Lw4st9uEjh_34Au4he0RpowJ/view?usp=share_link
2. Nietzsche, Friedrich: A tragédia születése, avagy görögség és pesszimizmus (1872) . Fordította Kertész Imre. Budapest, Európa, 1986. https://drive.google.com/file/d/1ANt1WC36SqgO6UBFpYXSEhsWV2WmHVM7/view?usp=share_link
3. Schopenhauer, Arthur: A világ mint akarat és képzet (1819). Fordította Tandori Ágnes és Tandori Dezső. Budapest, Európa, 1991. 235–361. o. [Harmadik könyv] https://drive.google.com/file/d/1CiRgM_Lz9xnzgnT1pDm0Zv5XffwmWBmc/view?usp=share_link
4. Riegl, Alois: A későrómai iparművészet (1901). Fordította: Rajnai László. Budapest, Corvina, 1989. 11-23 és 208-218.o. https://drive.google.com/file/d/1aRA-UuDxiB3VuQCzCkhmWYEAeQ0Wn9pv/view?usp=share_link
5. Worringer, Wilhelm: „Absztrakció és beleérzés” (1908). Absztrakció és beleérzés . Gondolat, Budapest, 1989. 13-101. o. https://drive.google.com/file/d/0B02A9FI-EmSScTJsRmpmYThrVU0/view?usp=share_link&resourcekey=0-BIbuzHHoLmlELop8t2Pyrg
6. Moholy-Nagy László: „A szelet-embertől az egész emberig” (1928). http://www.intermedia.c3.hu/mszovgy1/moholy.htm és Festészet, fényképészet, film (1925). Corvina, Bp., 1967.
7. Paul Klee: „Az alakításról” és „Alkotói vallomás”. http://www.c3.hu/~tillmann/forditasok/Klee/Alkot.html
https://drive.google.com/file/d/1h5cNRmr8RtB9PZ5PnHBoPawJAfgxrz0_/view?usp=share_link
8. Walter Benjamin: „A műalkotás a technikai reprodukálhatóság korszakában” (1936). http://aura.c3.hu/walter_benjamin.html
9. Lukács György: „A művészet és az objektív valóság” (1934). A realizmus problémái. Athenaeum, 1948. https://drive.google.com/file/d/1KHw-izybWZNItZnXY-2-Xugh2yAWEh1w/view?usp=share_link
10. Panofsky, Erwin: „A perspektíva mint »szimbolikus forma«” és „Ikonográfia és ikonológia: bevezetés a reneszánsz művészet tanulmányozásába” (1939). A jelentés a vizuális művészetekben . Gondolat, Budapest, 1984, 151-218. és 253-254. https://arthist.elte.hu/TAMOP_412/3_4_panofsky.pdf
11. Heidegger, Martin: A műalkotás eredete (1935). Fordította Bacsó Béla. Budapest, Európa, 1988. https://drive.google.com/file/d/1vlSV5XNsY06ouezdLb9UVKXW94kPb1zk/view?usp=share_link
12. Horkheimer, Max – Adorno, Theodor W.: A felvilágosodás dialektikája (1947). Budapest, Gondolat – Atlantisz, 1990. 9–102. o.
Mozart: A varázsfuvola
(BBN-ESZ-251:26)
Helyszín: Múzeum körút 6–8., földszint, 039-es terem
Időpont: kedd, 10:45-12:15
Oktató: Pintér Tibor
Mozart operája a felvilágosodás humanitás-felfogásának zenei beteljesítője, ugyanakkor szórakoztató népszínmű, varázsopera, mesejáték. Kapcsolatban áll Herderrel vagy Goethével éppúgy, mint a bécsi városi műdallal vagy az opera seriával. A félév során az opera zenei-drámai elemzésére, a figurák karakterének értelmezésére, a szabadkőműves szimbólumrendszer zenei-színpadi feltárására, az eszmetörténeti kapcsolatok értelmezésére kerül sor.
Olvasmányok
Kötelező:
Csokonai Vitéz Mihály Varázsfuvola szövegkönyv-fordítása (pdf)
Goethe: A varázsfuvola második része. [Töredék] Fordította Tandori Dezső. In: Holmi, 1991/12.1615-1635. o.
Lev Tolsztoj: Háború és béke, II. könyv, 2. rész, 3-4. fejezet [Pierre beavatása]
Fodor Géza: A varázsfuvola; Kísérlet A varázsfuvola nyitányának értelmezésére; Érdemes-e visszavonni A varázsfuvolát? Mindhárom in: A Mozart-opera világképe. Bp. 2009.
Kroó György: A varázsfuvola. In: Kroó et al.: Mozart operái. Hat tanulmány. Bp. 1956.
Szabolcsi Bence: Mozart és a népi színjáték. Bp. 1956 (pdf)
Jan Assmann: A varázsfuvola – opera és misztérium. 2. fejezet: A varázsfuvola cselekményének helyszíne és ideje
Hans-Georg Gadamer: Mozart és az opera problémája
Stefan Kunze: Bevezetés a Mozart operái című kötethez
Ajánlott magyar nyelvű olvasmányok:
Stanley Sadie: Mozart. Grove-monográfiák, Bp. 1987.
Paul Henry Lang: Az opera. Bp. 1980. 3. fejezet. Mozart 76-129
Stendhal: Mozart élete. In: Stendhal: Zenei írások. Bp. 1972 163-207. Bp. 1973.
Spike Hughes: Mozart operakalauz. Bp. 1976
Norbert Elias: Mozart – egy zseni szociológiája. Bp. 2000
H. C. Robbins-Landon: 1791 – Mozart utolsó éve. Bp. 2001.
Fittler Katalin: Mozart szabadkőműves kompozíciói. In: Magyar Zene , 2, 1980
Maynard Solomon: Mozart. Bp. 2006.
Volkmar Braunbehrens: Mozart – a bécsi évek. Bp. 2006.
Wolfgang Hildesheimer: Mozart. Bp. 2006.
Zeneesztétika
(BBN-ESZ-271:19)
Helyszín: Múzeum körút 6–8., földszint, 039-es terem
Időpont: csütörtök, 12:30-14:00
Oktató: Pintér Tibor
A félév során a klasszikus hermeneutikai modellt követve körbejárjuk a zene befogadásesztétikai, alkotásesztétikai, műesztétikai és előadóművészet-esztétikai alapproblémáit. Az előadásokon központi kérdések: a zenehallgatási szokások, a zenei alkotásfolyamat esztétikai megközelítései, a műértelmezés változó irányai és az előadóművészet meghatározó tendenciái.
Történeti áttekintés: Az előadások a zeneesztétikának a 19. századi filozófiai és művészetelméleti diskurzusba való beépülésétől kezdődően a kortárs zenefelfogásokig tekintik át az elmúlt két évszázad zenefelfogásának változásai. Címszavakban: Kant zenefelfogása mint a 18. századi örökség sűrítménye. A modern zeneesztétika 19. századi gyökerei: Wackenroder és Tieck zenei érzésesztétikája. Az abszolút zene esztétikai paradigmaváltása. Kierkegaard és a zenei démonium. A programzene problémái: Liszt és a szimfonikus költemény. Hanslick esztétikája: a zene mint hangozva mozgó forma. Wagner és a zenedráma mint abszolút zene. Az új zene esztétikája: Schönberg és Adorno. Avantgárd és experimentalitás: Cage és a csend.
Kötelező olvasmányok:
Immanuel Kant: Az ítélőerő kritikája, §53-54. Bp. 1994.
Wackenroder-Tieck: Egy művészetkedvelő szerzetes vallomásai; Ábrándképek a művészetről (részletek)
E. T. A. Hoffmann: Beethoven hangszeres zenéje. In: Fantáziadarabok Callot modorában 1. Bp. 2007. 51-61.
G. W. F. Hegel: Esztétikai előadások, III. kötet, A zene. Bp. 1980. 102-123.
Søren Kierkegaard: Vagy-vagy. A közvetlen erotikus stádiumok avagy a zenei erotikus. Semmitmondó bevezetés, 1. Az érzékei zsenialitás mint csábítás. Bp. 2001. 47-101.
Eduard Hanslick: A zenei szép. Bp. 2007. (Csak a főszöveg: 7-127.)
Th. W. Adorno: A zenével kapcsolatos magatartás típusai
Hans-Heinrich Eggebrecht: A Nyugat zenéje. Bp. 2009. 20. század. 697-767.
John Cage: A csend – részletek
Michael Nyman: Az experimentális zene. (Egy szabadon választott fejezet.) Bp. 2005.
A fonográftól a streamelésig: a hangfelvétel története
(BBN-ESZ-281.16)
Helyszín: Múzeum körút 6–8., földszint, 034-es terem
Időpont: csütörtök, 10:45-12:15
Oktató: Pintér Tibor
A kurzus a hangrögzítés médiatörténetét mutatja be a fonográftól az internetes streamelésig. A hangfelvétel megjelenése és tökéletesedése gyökeresen átalakította zenéhez való viszonyunkat. Másfelől a hangrögzítés kiszélesítette a zene fogalmi kereteit. Harmadrészt meghatározó kultúrtörténeti szerepe lett: segítségével a hang bárki számára rögzíthetővé vált, így a publikus szférától a magánszféráig hozzájárult az emlékezet kultúrájának átalakulásához. A kurzuson központi szerepet kapnak a hangfelvételek: zenei és színpadi előadóművészeti bejátszások és rögzítések, publikus beszédek, magánhangfelvételek.
Kötelező olvasmányok:
Th. W. Adorno: A zenével kapcsolatos magatartás típusai
Glenn Gould: A hangfelvétel kilátásai
Walter Benjamin: A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korszakában
Oldal Gábor: A vájtfülű kutya esete – A hanglemez világtörténete
Valamint az órákon bemutatott audio-vizuális anyagok.
Művészetelmélettörténet 1.
(BBN-ESZ-211)
Helyszín: Múzeum körút 6–8., földszint, 034-es terem
Időpont: kedd, 16:00-17:30
Oktató: Pintér Tibor – Bárány István
A félév első felében a művészetelmélet és esztétika történetének első – az antikvitáshoz köthető – fejezetét tekintjük át. A modern esztétika és a premodern művészetelméletek döntő különbségéről szóló bevezetés után a következő témakörökkel foglalkozunk röviden: isteni megszállottság mint a költészet forrása, a mimészisz fogalma és Platón költészetkritikája, ennek filozófiai háttere (Platón Az állam alapján), szépség, ideaelmélet, megszállottság (Phaidrosz), Arisztolész Poétikája (mimészisz, költészet- és tragédiaelmélet, katarzis).
A félév második felében a reneszánsztól a felvilágosodásig tekintjük át a modern esztétika születésének folyamatát: a reneszánsz antikvitás-képe; ízlés és illendőség az udvari kultúrában; a „régiek és újak” esztétikai vitája; Winckelmann és Lessing eltérő felfogása a görög művészet utánzásáról.
Kötelező olvasmányok:
Antikvitás
Platón: Ión. in : Ión. Menexenosz. Atlantisz, 2000. Ritoók Zsignond: Utószó (33-39. o.)
Platón: Az állam. Atlantisz, 2014, II. könyv, 376 e – III. könyv, 412 c; VI. könyv, 505 a – 511e; VII. könyv, 514 a – 521 b; X. könyv, 595 a – 608 b. Steiger Kornél: Utószó (543-576. o.)
Platón: Phaidrosz. Atlantisz, 2005.
Xenophón: Emlékeim Szókratészről, III. könyv, 10. fejezet. Bp. 1986. 119-123. o.
Arisztotelész: Poétika. Bp. 1997. 2-128. o.
XVI-XVIII. század:
Paul Oskar Kristeller: A művészetek modern rendszere. (fordítás: http://www.btk.ppke.hu/db/00/05/m00001005.html , eredeti: kristeller modern system of arts I – 1951 és kristeller modern system of arts II – 1952)
Baldassare Castiglione: Az udvari ember. Bp. 2008. 44-49; 67-82.
Lodovico Castelvetro Poétikájából. In: Az olasz reneszánsz irodalomelmélete. 288-306.
Voltaire: A jó ízlésről In: Ima az Akropoliszon – A francia esszé klasszikusai
Hume: A jó ízlésről, In: Hume összes esszéi I. Bp. 1992. 222-244.
Winckelmann: Gondolatok a görög műalkotások utánzásáról a festészetben és a szobrászatban. In: Uő.: Művészeti írások. Budapest, 1978, 2005.
Lessing: Laokoón, vagy a festészet és a költészet határairól. (Részlet) In: Lessing válogatott esztétikai írásai, Bp. 1982. 193-226.
További ajánlott szövegek:
Radnóti Sándor: Jöjj és láss! – A modern művészetfogalom keletkezése – Winckelmann és a következmények. Atlantisz könyvkiadó, 2010.
Antikvitáshoz:
Ritoók Zsigmond: „Vágy, költészet megismerés” in: Holmi IV, 1992 május, 656-666
Helikon. 2002, 1-2. (A Poétika újraolvasása) (Válogatott tanulmányok, szerk. Bolonyai Gábor, Hajdú Péter)
E. Grassi: A szépség ókori elmélete. Pécs, 1997.
Középkor, reneszánsz, XVI-XVIII. századhoz:
Umberto Eco: Művészet és szépség a középkori esztétikában. Bp. 2002.
Paul Oskar Kristeller: Szellemi áramlatok a reneszánszban. Bp. 1979.
Cesare Vasoli: A humanizmus és a reneszánsz esztétikája. Bp. 1983
Bäumler: Az irracionalitás problémája a XVIII. századi esztétikában és logikában Az ítélőerő kritikájáig. Ford. V. Horváth Károly, Enciklopédia, Bp., 2002. N. Elias: A civilizáció folyamata. (részletek) Ford. Berényi Gábor, több kiadás
Előadáselemzés alapjai – Az opera mint zenei-színházi spektákulum
(BBN-THE-252.PT)
Helyszín: Múzeum körút 6–8., földszint, 039-es terem
Időpont: kedd, 12:30-14:00
Oktató: Pintér Tibor
Ha az operáról beszélünk, hajlamosak vagyunk kitüntetett pozícióba tenni a zenét, holott az egész műfaj, a barokk opera seria vagy dramma per musica valójában az első összművészeti alkotás – ebben az értelemben a kifejezés nem Wagner találmánya. A centrálperspektivikus ábrázolás mint színpadi, szcenikai paradigma a barokk és klasszicista színházban. Az illúzióra épülő perspektivikus ábrázolás festészettörténeti előzményei: Alberti és a reneszánsz perspektíva alkalmazása a zenés színházban. A mechanika mint a három dimenziós színpadi világ megvalósítási eszköze. A mechanika tudománytörténeti szerepe: a kor alkalmazott csúcstudománya. A színpadi gépezetek. A zene és a színpadi spektákulum viszonya, az énekes-színész előadóművészeti szerepe. A 19. századi polgári-realista operaszínházának szcenikája és a 20. századi szimbolikus „üres terek”. A klasszikus opera újradefiniálása a rendezői színház világában.
Rendezői színház a kortárs operajátszásban
(BBN-ESZ-402:149)
Helyszín: Múzeum körút 6–8., földszint, 039-es terem
Időpont : hétfő, 10:45-12:15
Oktató : Gyárfás Orsolya
A kurzus a kortárs operajátszás meghatározó – és leginkább vitatott – aspektusát, a rendezői színház ( Regietheater ) működését vizsgálja. A rendezői színház a hagyományosan konzervatív szemléletű operajátszás kitartó botrányköve, mely újra és újra felveti a “műhöz” illetve a “szerzői intenciókhoz való hűség” kérdéseit/problematikáját (“Werktreue”). A kurzus a rendezői színház jelenségének színház–, illetve operatörténeti áttekintését követően konkrét rendezésekre (Lydia Steier – Varázsfuvola , Salzburger Festspiele; Jean-Francois Sivadier – Don Giovanni , Aix-en-Provence) fókuszálva igyekszik körüljárni annak a kérdését, hogy az operai repertoár gyakran recepció/interpretációtörténetüket tekintve túlterhelt műveivel mit kezdhet a kortárs rendezői színház.
Világépítés és fantasztikum
(BBN-ESZ-402:152)
Helyszín: Múzeum körút 6–8., földszint, 042-es terem
Időpont : hétfő, 17:45-19:15
Oktató : Szapora Márk Aurél
A világépítés (World-building) fogalmának a jelentőségét és gyakorlati megvalósítását vizsgálnánk a kurzus keretein belül elméleti anyagokon és irodalmi példákon keresztül. Alapvető szakirodalom Keserű József Lehetnek sárkányaid is, A fantáziavilágok építése mint kulturális gyakorlat című kötete, ezen belül is hangsúlyosan A fantáziavilágok ontológiája és a Nyelv és világépítés fejezetekre koncentrálnánk. A szerző A világépítés komplexitása a fantasyben című tanulmánya is megkerülhetetlen ( Poptechnikák, Komplexitás a népszerű kultúrában kötetben), ahogy Nelson Goodman Ways of Worldmaking könyve, ezen belül is a Words, Works, Worlds fejezet. Egy átfogó elméleti megalapozásként H. Nagy Péter könyvéből ( Alternatívák, A popkultúra kapcsolatrendszerei ) a Mire jó a popkultúra: Avagy hogyan oktatható a tudományos gondolkodás bölcsészeknek című fejezet szolgálna. Végezetül pedig Wolfgang Iser tanulmánya, A fikcionálás aktusai lenne a középpontban. Az irodalmi művek listája változhat, de az ajánlott irodalomhoz tartoznak az alábbi alkotások: Brandon Sanderson : Perfect State, Elantris, Ködszerzet: Végső Birodalom , Ursula K. Le Guin : A sötétség bal keze , Stanislaw Lem : Solaris , Ed McDonald : Éjszárny , Django Wexler : Ashes of the Sun , Carlos Ruiz Zafón : Marina, A köd hercege.
Alapvető szakirodalom:
Goodman, Nelson: Ways of Worldmaking . Hackett Publishing Company, Indianapolis, 1978.
H.Nagy Péter: Mire jó a popkultúra: Avagy hogyan oktatható a tudományos gondolkodás bölcsészeknek. In.: Alternatívák, A popkultúra kapcsolatrendszerei . Prae Kiadó, Budapest, 2016, 14-64 oldal
Iser, Wolfgang: A fikcionálás aktusai . In.: Az irodalom elméletei IV . Ford.: Katona Gergely. Jelenkor Kiadó, Pécs, 1997, 51-85 oldal
Keserű József: Lehetnek sárkányaid is, A fantáziavilágok építése mint kulturális gyakorlat. Prae Kiadó, Budapest, 2021.
Keserű József: A világépítés komplexitása a fantasyben. In.: Poptechnikák, Komplexitás a népszerű kultúrában . Prae Kiadó, 2022, Budapest, 146-180 oldal
Utazó elméletek, kritikai gyakorlatok
(BBN-ESZ-402:153)
Helyszín: Múzeum körút 6–8., földszint, 034-es terem
Időpont: kedd, 14:15–15:45
Oktatók : Lendeczki Kinga ( [email protected] ), Tóth Anna ( [email protected] ) és Tóth Károly ( [email protected] )
A kurzus középpontjában három, a globális perifériáról származó elméletíró és munkásságuk befogadását alapvetően meghatározó műveik közös olvasása áll.
A Frantz Fanon A föld rabjai (1961), Marta Harnecker A történelmi materializmus alapfogalmai (1969) és Edward Said Orientalizmus (1978) című kötetéből válogatott részletek feldolgozása során különböző vitamódszerek alkalmazásával igyekszünk a művekben tárgyalt főbb problémákat (gyarmati erőszak, imperializmus, a Másik stb.) körüljárni.
A kurzus teljesítéséhez a hallgatóknak a tárgyalt művek egy-egy fő fogalmát bevezető szöveges-vizuális ismertetést kell csoportmunkában elkészíteniük.
- Fanon, Frantz, A föld rabjai [Les Damnés de la Terre, 1961], ford. Kovács Anikó és Staub Valéria, elősz. Sartre, Jean-Paul és Marton Imre, Bp., Gondolat, 1985 (Politikai gondolkodók).
- Harnecker, Marta, The Basic Concepts of Historical Materialism [Los conceptos elementales del materialismo histórico, 1969], ed. Suchting, W., [Sydney], USYD Department of General Philosophy, 1976. – a műből vett részleteket magyar fordításban tesszük elérhetővé a hallgatók számára
- Said, Edward W., Orientalizmus [Orientalism, 1978], ford. Péri Benedek, Bp., Európa, 2000.
