Kurzusajánló, őszi félév 2023/2024
Oktató: Szapora Márk Aurél
Kurzus címe: Fantasztikum és pszichoanalízis
Kurzus kódja: BBN-ESZ-402.161
Kurzus típusa: szeminárium
Kurzus időpontja: H:17:45-19:15 (6-8 ép. földszint 042.)
Kurzus leírása: A kurzus során a fantasztikum és a pszichoanalízis kapcsolatát fogjuk feltárni. Sigmund Freud A kísérteties (Das Unheimliche, The „Uncanny”), című tanulmánya alapjaiban összekötötte a fantasztikumot a pszichoanalízissel. Ezáltal elsőként E. T. A. Hoffman (A homokember) művén keresztül felelevenítenénk ezt a kapcsolatot Sarah Kofman (Freud and Fiction) értelmezése által vezetve. Majd A költő és a fantáziaműködés, Freud ezen rövidebb szövegével folytatnánk az elemzést. Megkerülhetetlen lesz a Pszichoanalízis kötetnek az első két előadása is, hiszen itt bontja ki Freud a fantasztikum szerepét és működését a saját gondolatrendszerében. Mely gondolatrendszer mentén Anna Freud Tagadás fantáziában (Denial in Fantasy) fejezete Az én és az elhárító mechanizmusok című kötetéből megkerülhetetlen lesz. Segítségül mind ehhez Sutyák Tibor a Freud-elv, a pszichoanalízis mint lélekfilozófia könyve szolgál, különösen a A világtalan fejezet, illetve Richard Rorty Freud és a morális reflexió írása és mintegy háttérként Rosemary Jackson Fantasy: Literature of Subversion kötete is jelen lesz. Fogunk további fantasztikus műveket is olvasni A homokember mellett, például Paolo Bacigalupi A felhúzhatós lány című könyve evidensen témába ütköző, különösen Freud a kísértetiesről szóló szövegéhez mérten.
Alapvető szakirodalom:
Freud, Anna: Az én és az elhárító mechanizmusok. Ford.: Horgász Csaba, Animula Kiadó, Budapest, 1994.
Freud, Sigmund: A kísérteties. Ford.: Bókay Antal és Erős Ferenc. in.: Művészeti írások, Filum Könyvkiadó, Budapest, 2001, 245-283 oldal
Freud, Sigmund: A költő és a fantáziaműködés. Ford.: Bókay Antal és Erős Ferenc. in.: Művészeti írások, Filum Könyvkiadó, Budapest, 2001, 103-115 oldal
Freud, Sigmund: Pszichoanalízis. Ford: Ferenczi Sándor. Helikon Kiadó, Budapest, 2016.
Jackson, Rosemary: Fantasy: The literature of Subversion. London, Methuen, 1981.
Kofman, Sarah: Freud and Fiction. Polity Press, Cambridge, 1991.
Rorty, Richard: Freud és a morális reflexió. Ford.: Vitézy Zsófia. in.: Heideggerről és másokról. Jelenkor Kiadó, Pécs, 1997, 181-207 oldal
Sutyák Tibor: A Freud-elv, A pszichoanalízis mint lélekfilozófia. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2008.
Oktató: Gerdesits Pál
Kurzus címe: Werner Herzog extatikus igazsága
Kurzus kódja: BBN-FLM18-402.51, BBN-ESZ-402.157
Kurzus típusa: szeminárium
Kurzus időpontja, helye: K:14:15-15:45 (6-8 ép. III. emelet 321. Szeminárium (BM-3-321-01-12))
Kurzus leírása: A kurzus elsődleges célja, hogy közösen megértsük, mit is jelent a Werner Herzog által sűrűn hangoztatott extatikus/költői/poétikus igazság. Ehhez Herzog filmjei (valamint esszéi, kiáltványai és egyéb irodalmi alkotásai) mellett olyan szövegeket válogattam össze, amelyek segítik megérteni a herzogi „rendszer” esztétikai alapfogalmait (fenséges, tragikus hős, a képek születése stb.) is. Mindez természetesen az óra aktuális témáihoz kapcsolódó filmtörténeti kontextus, illetve filmelméleti alapfogalmak ismertetése mentén hivatott megvalósulni.
Kurzus menete:
1. Bevezetés (09.12.)
2. „Ezek csak filmek” (09.19.)
Kötelező filmek:
Aguirre, Isten haragja (1972)
Találkozások a világ végén (2004)
3. Extatikus igazság 1 (09.26.)
Olvasmányok:
Werner Herzog: Minnesota Declaration
Werner Herzog: On the Absolute, the Sublime and the Ecstatic Truth
Kötelező filmek:
Werner Herzog: Tanórák a sötétben (1992)
Luis Buñuel: Föld, kenyér nélkül (1932)
4. Extatikus igazság 2 (10.03.)
Olvasmány:
Nietzsche: A tragédia születése (részletek)
Kötelező film:
A hallgatás és sötétség országa (1971)
Ajánlott film:
Elfeledett álmok barlangja (2010)
5. A fenséges és a belső tájkép, illetve mikor mindez nem működik (10.10.)
Olvasmány:
Kant: Az ítélőerő kritikája (részlet: A fenséges analitikájáról)
Kötelező film:
Steiner képfaragó nagy extázisa (1974)
Ajánlott film:
A fehér gyémánt (2004)
6. A tragikus hős (10.17.)
Olvasmány:
Foucault: Mi a felvilágosodás?
Kötelező film:
Bruno vándorlásai (1977)
Ajánlott film:
Fitzcarraldo (1982)
7. A púposok (10.24.)
Olvasmány:
Nietzsche: Így szólott Zarathustra (részlet)
Kötelező film:
Handicapped Future (1971)
Ajánlott film:
Cobra Verde (1987)
8. Nyelv és tudomány (11.07.)
Olvasmány:
Nietzsche: A nem morálisan fölfogott igazságról és hazugságról
Kötelező film:
Kaspar Hauser (1974)
Ajánlott film:
Nosferatu, a vámpír (1979)
9. Herzog és a szürrealizmus (11.14.)
Olvasmány:
Breton: A szürrealizmus első kiáltványa
Kötelező film:
Fata Morgana (1971)
Ajánlott film:
Ahol a zöld hangyák álmodnak (1984)
10. A konstruált valóság (11.21.)
Kötelező filmek:
Végtelen kék mélység (2005)
Kis Dieter repülni akar (1997)
11. Extázis és közöny (11.28.)
Olvasmány:
Merleau-Ponty: Cézanne kételye
Kötelező film:
A grizzlyember (2005)
Ajánlott film:
Legkedvesebb ellenségem (1999)
12. Összegzés (12.05.)
Kötelező film:
Családi Románc Kft (2019)
Ajánlott film:
Mocskos zsaru – New Orleans utcáin (2009)
Elsajátítandó kompetenciák és módszerek: A Werner Herzog (film)művészetéhez köthető filmtörténeti, filmelméleti és esztétikai fogalmak elsajátítása és a filmekről, valamint a filmek kapcsán felmerülő kérdésekről, problémákról, állításokról való közös gondolkodás.
Kurzus teljesítésének követelményei: szemináriumi dolgozat vagy szóbeli beszámoló
Kötelező / ajánlott filmek:
1. –
2.Kötelező filmek:
Aguirre, Isten haragja (1972)
Találkozások a világ végén (2004)
3. Kötelező filmek:
Werner Herzog: Tanórák a sötétben (1992)
Luis Buñuel: Föld, kenyér nélkül (1932)
4. Kötelező film:
A hallgatás és sötétség országa (1971)
Ajánlott film:
Elfeledett álmok barlangja (2010)
5. Kötelező film:
Steiner képfaragó nagy extázisa (1974)
Ajánlott film:
A fehér gyémánt (2004)
6. Kötelező film:
Bruno vándorlásai (1977)
Ajánlott film:
Fitzcarraldo (1982)
7. Kötelező film:
Handicapped Future (1971)
Ajánlott film:
Cobra Verde (1987)
8. Kötelező film:
Kaspar Hauser (1974)
Ajánlott film:
Nosferatu, a vámpír (1979)
9. Kötelező film:
Fata Morgana (1971)
Ajánlott film:
Ahol a zöld hangyák álmodnak (1984)
10. Kötelező filmek:
Végtelen kék mélység (2005)
Kis Dieter repülni akar (1997)
11. Kötelező film:
A grizzlyember (2005)
Ajánlott film:
Legkedvesebb ellenségem (1999)
12. Kötelező film:
Családi Románc Kft (2019)
Ajánlott film:
Mocskos zsaru – New Orleans utcáin (2009)
Az ajánlott filmek sora természetesen a szemináriumi beszélgetések és a hallgatói preferenciák alapján változhat.
Kötelező / ajánlott irodalom:
Kötelező irodalom:
Breton: A szürrealizmus első kiáltványa
Foucault: Mi a felvilágosodás?
Herzog: Minnesota Declaration
Herzog: On the Absolute, the Sublime and the Ecstatic Truth
Kant: Az ítélőerő kritikája (részlet: A fenséges analitikájáról)
Merleau-Ponty: Cézanne kételye
Nietzsche: A nem morálisan fölfogott igazságról és hazugságról
Nietzsche: A tragédia születése (részletek)
Nietzsche: Így szólott Zarathustra (részlet)
Ajánlott irodalom:
Ames, Eric: Herzog, Landscape, and Documentary, Cinema Journal 48 (2009), no. 2.
Ames, Eric (ed.): Werner Herzog: Interviews. Jackson: University Press of Mississippi, 2014.
Atkinson, Michael: The Wanderings of Werner Herzog. Film Comment 36 (2000) No. 1. pp. 16-19.
Bachmann, Gideon: The Man on the Volcano. Film Quarterly 31 (Autumn 1977), No. 1. pp. 2-10.
Blumenthal, Karl-Rainer: Of Gods and grizzlies: The Non-Aesthetic of Nature and the new Kinship of Werner Herzog and Caspar David Friedrich. 2006.
Corrigan, Timothy (ed.): The Films of Werner Herzog: Between Mirage and History. Oxfordshire: Routledge, 2014.
Cronin, Paul (ed.): Herzog on Herzog. London: Faber and Faber, 2002.
Davidson, David: Borne Out Of Darkness: The Documentaries of Werner Herzog. Film Criticism 11 (Fall-Winter 1986-87, 10th ANNIVERSARY ISSUE) No. 1/2. pp. 15-30.
Elsaesser, Thomas: A német újfilm. Budapest: Új Palatinus Könyvesház Kft., 2004. (trans. Dobay Ádám, Gergely Gábor, Liszka Tamás, Vincze Teréz)
Fischer, André: Deep Truth and the Mythic Veil: Werner Herzog’s New Mythology in Land of Silence and Darkness. Film Philosophy 22 (2018), no. 1. pp. 39-59.
Fredriksson, Antony: The Art of Attention in Documentary Film and Werner Herzog, Film-Philosophy 12 (2018), no.1.
Herzog, Werner: Dereng a világ. Budapest: 21. Század Kiadó, 2022. (trans. Szijj Ferenc)
Herzog, Werner: Of Walking In Ice. Minneapolis: University of Minnesota Press, 2015 (1978). (trans. Herzog, Martje – Greenberg, Alan)
Jacobson, Harlan: The Abyss: Werner Herzog’s 3-D cave for grownups. Film Comment 47 (2011), no. 3. pp. 20-21.
Jacobson, Harlan: The Abyss: Werner Herzog’s 3-D cave for grownups. Film Comment 47 (2011), no. 3.
Johnson, Cristopher: Science in Three Dimensions: Werner Herzog’s Cave of Forgotten Dreams, The Modern Language Review 101 (2014), no. 4.
Kracauer, Siegfried: Theory of Film – The Redemption of Physical Reality. Princeton: Princeton University Press, 1997.
Lacan, Jacques: A tükör-stádium mint az én funkciójának kialakítója, ahogyan ezt a pszichoanalitikus tapasztalat feltárja számunkra. Imágó 4 (1993) No. 2. pp. 5-11. (trans. Erdélyi Ildikó, Füzesséry Éva)
Merleau-Ponty, Maurice: A filozófia dicsérete. Budapest: Európa, 2003. (trans. Sajó Sándor)
Merleau-Ponty, Maurice: A szem és a szellem. (trans. Moldvay-Vajdovich) In.: Bacsó Béla (ed.): Fenomén és mű. Budapest: Kijárat Kiadó, 2002.
Pettman, Dominic: Bear Life: Autoscopic Recognition in Werner Herzog’s Grizzly Man. In: Koojiman, Pisters, Strauven (eds.): Mind the Screen. Media Concepts According to Thomas Elsaesser. Amsterdam: Amsterdam University Press, 2008.
Prager, Brad (ed.): A Companion to Werner Herzog. Oxford: Blackwell Publishing Ltd., 2012.
Prager, Brad (ed.): The Cinema of Werner Herzog: Aesthetic Ecstasy and Truth. New York: Wallflower Press, 2007.
Schlegel, Friedrich: Az érthetetlenségről. (ford. Vámosi Pál) In.: Salyámosi Miklós (ed.): Kultusz és áldozat. A német esszé klasszikusai, Budapest: Európa Könyvkiadó, 1981. pp.
Schlegel, Friedrich: Kritikai töredékek – 112-es töredék. In: August-Wilhelm Schlegel – Friedrich Schlegel: Válogatott esztétikai írások, Budapest, Gondolat, 1980, pp. (trans. Tandori Dezső)
Thomas, Paul: Going to Extremes, Film Quarterly 66 (2012), no. 1.
Trigg, D., The flesh of the forest: Wild being in Merleau-Ponty and Werner Herzog, Emotion, Space and Society 5 (2011). no. 3.
Trigg, Dylan: The flesh of the forest: Wild being in Merleau-Ponty and Werner Herzog. Emotion, Space and Society 5 (2012). no. 3. pp. 141-147.
Verrone, William: Transgression and Transcendence in the Films of Werner Herzog, Film-Philosophy 15 (2011), no.1.
Oktató: Keskeny András
Kurzus címe: A POST-CINEMA KORTÁRS DISKURZUSAI (VÁLASZTHATÓ FILMTUDOMÁNYI KURZUS)
Kurzus típusa: elméleti szeminárium (BA)
Kurzus kódja: BBN-FLM-402.27
Kurzus leírása: A mozi utáni filmről és moziról szóló diszkurzus gyökerei az ezredforduló környékéig nyúlnak vissza, ám maga a post-cinema kifejezés először Steven Shaviro Post Cinematic Affect (2010) című könyve kapcsán robbant be a köztudatba. A kifejezés ezután rendre elkezdett felbukkanni különféle angolnyelvű szakfolyóiratok cikkeiben, az évtized végére pedig használatának diskurzussá sűrűsödéséről lehet beszélni, amennyiben olyan tanulmánykötetek mint Shane Denson és Julia Leyda Post-Cinema: Theorizing 21st-Century Film (2016) és José Moure és Dominique Chateau Post-cinema: Cinema in the Post-art Era (2020) megpróbálják áttekinteni a mozi utáni korszakban felvetődő problémák körét, és az ezzel kapcsolatos elméleti pozíciókat. Ezekből a kötetekből ugyanakkor az is kiderül, hogy a post-cinema kifejezés inkább egyfajta ernyőfogalom, semmint koherens elméleti diskurzus. Jelentését és használatát illetően messzemenően nincs egyetértés. A fogalomhoz kötődő elméleti spektrum a digitális képalkotás következtében előálló fotóreferenciális „reprezentációs krízistől” a zabolázatlan digitális effektek segítségével megújult Hollywoodig, a digitális technika mediális univerzalizmusa által beköszöntő „posztmediális korszak” kihirdetésétől az audiovizuális kultúra általános gamefikation -séig, a mise-en-scéne „posztkontinuitásától” a 3D moziig, a mozi és a „későkapitalizmus” összefonódásaitól az algoritmusok antropológiai hatalmáig, az átalakuló nézői szokásoktól a „mozi halálnak” deklarálásáig terjed. A post-cinema fogalma tehát mindenekelőtt annak a koránt sem most kezdődő átalakulásnak a fogalmi sűrítménye, amik mára a klasszikus játékfilmek és a hagyományos filmszínházak utáni új periódushoz vezettek. Ahogy Vinzenz Hediger a frankfurti Goethe-Universität professzora fogalmaz, a filmelmélet szentháromságának számító indexikalitás, mozi-diszpozitív, és filmtörténeti kánon mára már végleg a múlté, ugyanakkor Hediger a post-cinema diskurzusait is kritizálja. Szerinte azok még mindig abban akarnak elmerülni melankóliával, ami a mozi már nem. A kurzus az említett kötetek és pozíciók segítségével próbál meg betekintést adni a post-cinema diskurzusaiba.
Kurzus teljesítésének követelményei : Háromnál nem több hiányzás, az óraeleji öt beugró kérdésből minden esetben legalább három helyes megválaszolása, aktív órai munka, és a félév végén egy 6-8 oldalas esszé leadása egy szabadon választott, a kurzushoz kapcsolódó témában
Elsajátítandó kompetenciák és módszerek: Angolnyelvű szakszövegek értelmezésének, interpretációjának, kontextusba helyezésének, valamint az azokról szóban vagy írásban való értekezés képességei. A hallgatók bevezetése a post-cinema diskurzusba. A diskurzus legfőbb alapvetéseinek, alirányzatainak és fogalmainak elsajátítása.
Kötelező / ajánlott irodalom: l. a félév menetében.
Megjegyzés: a hallgatóknak a szemináriumon angolnyelvű szakszövegek rendszeres olvasásával kell számolniuk.
A félév menete:
BEVEZETŐ
1. Ismerkedés, a félév agendájának bemutatása, tanulmányi követelmények ismertetése
2. A következő szövegek közös értelmezése az órán: Shane Denson and Julia Leyda , „ Perspectives on Post-Cinema: An Introduction,” in Post-cinema: Theorizing 21st-Century Film , eds. ids. (Falmer: Reframe Books, 2016), pp. 1–19.; Dominique Chateau and José Moure, „Introduction,” in Post-Cinema. Cinema in the Post-art Era , eds. ids. (Amsterdam: Amsterdam University Press, 2020), pp. 13–24.
A MOZI VÉGE?
3. A következő szöveg közös értelmezése az órán: Dudley Andrew: „Announcing the End of the Film Era. The Lumiére Galaxy: Seven Key Words for the Cinemato Come by Francesco Casetti, Columbia University Press, 2015,” in Post-Cinema. Cinema in the Post-art Era , eds. Dominique Chateau and José Moure (Amsterdam: Amsterdam University Press, 2020), pp. 45–66.
KERETFELTÉTELEK
A technológiai átalakulás a mozi- és filmkultúrában
4. A következő szöveg közös értelmezése az órán: Leon Gurevitch, “ Cinema Designed: Visual Effects Software and the Emergence of the Engineered Spectacle,” in Post-cinema: Theorizing 21st-Century Film , eds. Shane Denson and Julia Leyda (Falmer: Reframe Books, 2016), pp. 270–297.
5. A következő szöveg közös értelmezése az órán: Victor Burgin, „Mutation, Appropriation and Style,” in Post-Cinema. Cinema in the Post-art Era , eds. Dominique Chateau and José Moure (Amsterdam: Amsterdam University Press, 2020), pp. 99–128.
Milyen gazdasági, mediális és kulturális diszpozitív jön a mozi után?
6. A következő szöveg közös értelmezése az órán: Felix Brinker, “On the Political Economy of the Contemporary (Superhero) Blockbuster Series,” in Post-cinema: Theorizing 21st-Century Film , eds. Shane Denson and Julia Leyda (Falmer: Reframe Books, 2016), pp. 433–473.
7. A következő szöveg közös értelmezése az órán: Malte Hagener, „Thinking Inside and Outside of the (Blick) Box. Bird Boksz and Netflix’s Algoritmic Operations,” in Post-Cinema. Cinema in the Post-art Era , eds. Dominique Chateau and José Moure (Amsterdam: Amsterdam University Press, 2020), pp. 175–193.
A FILMES FORMÁK VÁLTOZÁSAI
8. A következő szöveg közös értelmezése az órán: Steven Shaviro, „Post-Cinematic Affect,” in Post-cinema: Theorizing 21st-Century Film , eds. Shane Denson and Julia Leyda (Falmer: Reframe Books, 2016), pp. 129–145.
9. A következő szöveg közös értelmezése az órán: Miriam De Rosa, „Dwelling with Moving Image,” in Post-Cinema. Cinema in the Post-art Era , eds. Dominique Chateau and José Moure (Amsterdam: Amsterdam University Press, 2020), pp. 221–240.
ÖSSZEFOGLALÁS
Akkor mi is az a post-cinema?
10. A következő szöveg közös értelmezése az órán: Julia Leyda and Rosalind Galt and Kylie Jarrett, „Post-Cinema, Digitality, Politics,” in Post-cinema: Theorizing 21st-Century Film , eds. Shane Denson and Julia Leyda (Falmer: Reframe Books, 2016), pp. 976–990.
Ellenpozíciók: a post-cinema meghaladási kísérletei
11. Kitekintés: a Konfiguration des Filmes című doktori kollégium programjának szemügyre vétele, mint a post-cinema diskurzusok lehetséges kritikája: https://konfigurationen-des-films.de/ueber-das-kolleg/
