„Az első részben a teoretikus esszék és a Musil-féle esszéizmus egymás tükrében képet adnak az esszéről, annak szerepéről, működéséről, árnyalják és megvilágítják egymás fogalmait, célkitűzéseit.” (Sólyom Sára írása)
„Irodalmi vitákban gyakran kerül terítékre a reprezentáció problémája.[…]A heteroreprezentáció gyanakvó elutasítása ugyanakkor nemcsak a művészetet öli meg, hanem embercsoportok önmagukra mért apartheidjéhez is vezet. Különösen a kisebbséghez tartozók félnek a másik tekintetétől, a szomszéd pillantásától. A „másik” szemmel verésétől.”
„Nagy élvezettel és sok okulással olvastam elemzésedet Déry regényéről. Érdekes, sőt kitűnő leírását adod nemcsak e regény ábrázolta világnak, hanem legfontosabb irodalmi vonatkozásainak is. Mit lehet ehhez hozzátenni? Mi okom lehet ehhez hozzászólni?”
„Nyolcadik éve, hogy a mű elkészült. A puszta véletlenen múlt, hogy a közelmúlt értékpusztító kavargásaiban nem tűnt el nyomtalanul. S most, hogy itt van, mindenki számára hozzáférhetően, hadd játsszam egy pillanatra a mutogató szerepét. Kedvvel, szívvel, szeretettel kalauzolok.”
„Mindkét regény azt a problémát járja körbe, hogy milyen kapcsolat és átjárhatóság van az elmebeli és a fizikai valóság között. Mennyire tudjuk megérteni egymást és mennyire tudjuk közösnek mondani a gondolataink és testünk által megtöltött világot.” (Kovács Eszter írása)
„Hogyan lett egy fizikatanárból Übü király? Milyen változtatásokon ment keresztül, és miket őrzött meg eredeti alakjából? Hol található az a pont, amelynél a változtatások már túlmennek a karikatúra határain, és abszurddá változnak? Azt feltételezem, hogy van egy fordulópont, ahol az Übühöz kapcsolt jelentés átalakul: egyedi személyből elvont fogalommá lesz.” (Kovács Eszter írása)
„A szocializmus korabeli Budapesten játszódik a történet, […]ebben az időszakban „a római jog érvényesül, a drákói törvények: mindenki bűnös, amíg be nem bizonyítja, hogy ártatlan”. A regény női főszereplője több szempontból is köztes térben helyezkedik el, amely nem csupán fizikai, hanem szimbolikus értelemben is meghatározó szervező elve a műnek.” (Tóth Réka írása)
„Milyen motívumrendszer bomlik ki a törvény és törvényszerűség nyomán a történetben? Hogyan jelenik meg a törvényen belüli kirekesztettség? Szalánczky Éva szerelmét és halálát feltáró, az eseményeknek legalább részben értelmet adni akaró narrációban az előbbi kérdésekkel szorosan összekapcsolódó átmenetiség és köztesség megjelenéseit és viszonyrendszerét próbálom meg vizsgálni.” (Szabó Annamária írása)
„Milyen helyet jelöl ki egy heteronormatív társadalom nem heteroszexuális tagjai számára, és milyen mozgáslehetőséget biztosít nekik? Milyen módokon történhet meg határátlépés ezen (erőszakkal felállított és fenntartott) társadalmi korlátok esetében, és milyen megtorlással jár?”(Gyárfás Orsolya írása)