loader image
Művészet

Lawrence Alloway: A művészetek és a tömegmédia

„A kultúra mibenléte folyamatosan változik a nagyközönség nyomására, amelyik már egyáltalán nem új jövevény, hanem nagyon is tapasztalt fogyasztó a művészetek területén. Ezért már nem elég úgy definiálnunk a kultúrát, mint amit egy kisebbség őriz meg a kevesek és a jövő számára (még ha az utóbbi nagyon értékes és ugyanolyan értékes is, mint egykoron). Kultúránk túllépett a szépművészetek határain, ahova a Reneszánsz művészetelméletei szorították be, és ma egyre inkább az emberi tevékenységek teljes körét felöleli.” (Seregi Tamás fordítása)

Bővebben »
Tömeg 1920/2020

K. Horváth Zsolt: A gyermek, a hisztérikus nő és a despota. Turnowksy Sándor nézetei a tömegről

„Ami Turnowsky beállítódásában előremutató, az a tömeg felfogásának pozitív értékelése, amely minden bizonnyal a két háború közötti munkásmozgalmi tapasztalatokból, valamint a munkások között elvégzett szociográfiai kutatásaiból táplálkozik. Azonban empirikus vizsgálatait nem köti össze társadalomkritikai tevékenységével…” (K. Horváth Zsolt írása)

Bővebben »
Tömeg 1920/2020

Teller Katalin: „Úgy találtuk, a tömeg sem nem rossz, sem nem jó.” Dékány István Társadalomalkotó erők című monográfiájának tömegképe

„Dékány számára döntő, hogy Le Bon vagy Sighele „misztifikáló, sőt csaknem gyanússá tevő” a tömeg destruktív hajlamairól spekuláló megközelítéseit elvetve mutasson rá a szervezetlen és szervezett tömegek és csoportosulások közti hasonlóságokra és eltérésekre annak érdekében, hogy átfogó képet nyújtson a társadalomban érvényesülő különböző szerveződési szintekről és módozatokról.” (Teller Katalin írása)

Bővebben »
Tömeg 1920/2020

Bagdi Sára: Individuálpszichológia, csoportkohézió és szakszervezetiség. Braun Soma a társadalomlélektanról

„Az individuálpszichológia ilyen, sokszor leegyszerűsítő ráolvasása a szakszervezeti kultúrára – sematikus megoldásai ellenére – jól tükrözi, hogy a magyar szociáldemokrata mozgalmon belül éles törés húzódott a hagyományos szakszervezeti politikák és a reproduktív munkát, valamint nőmunkát tematizáló kezdeményezések között.” (Bagdi Sára írása)

Bővebben »
Alapozó

Földvári Ármin: Az Időtlenség stratégiái II.

„(…) tulajdonképpen az érzéki szinten belüli oszcilláció újra visszacsempészi a vibrálást és az átmeneteket az időtlenség tapasztalatába. Ha a zenei anyag ellenállását egy tudatos kompozíciós stratégia eredményeképpen a zeneszerző el is tudja nyomni, a tudat önaffektív jellege olyan „csomókat” és interferenciákat hoz létre, amik újra mozgásba hozzák az adaptáció és az az alól kibúvó tárgyiság dialektikáját, ismételten aesthesist szülve.” (Földvári Ármin írása)

Bővebben »
Alapozó

Földvári Ármin: Az Időtlenség stratégiái I.

Az Időtlenség élményét írásomban nem úgy tárgyalom, mint egyfajta határtapasztalatot, ami a tudat valamelyik távoli „szélén” jelöli annak képességbeli korlátait, úgy hatva ránk, mint amikor egyes jelenségek, „melyek a fenséges tapasztalatát előidézik, nagyságuk (matematikai fenséges) és erejük (dinamikai fenséges) tekintetében korlátlanok, vagyis […] elképzelhetetlenek ”, hanem úgy, mint ami az észlelés alapstruktúrájából adódik, így atipikus mivoltában is alkalmas arra, hogy elemzésén keresztül a Tengelyi által „normálfenoméneknek” nevezett jelenségekre vonatkozó megállapításokat tehessünk. (Földvári Ármin írása)

Bővebben »
Művészet

Paul Klee: A modern művészetről

„Nem könnyű eligazodni egy olyan egészben, amely különböző dimenziókhoz tartozó részekből áll. És mind a természet, mind annak átformált képmása, a művészet egy ilyen egész. Nehéz átlátni egy ilyen egészet, legyen az természet vagy művészet, és még nehezebb segíteni másnak átlátni azt.”

Bővebben »