loader image
Alapozó

Walter Benjamin: Mi az epikus színház? – Tanulmány Brechtről

“Az epikus színház gesztikus. Hogy hagyományos értelemben mennyire lesz költői, önmagában is kérdés. A gesztus az anyaga, feladata pedig annak célirányos felhasználása. ” (Balogh Hanna Dorka, Gyuró György, Hurtik Nóra, Kormos Kristóf Tamás, Móricz Fruzsina, Nagy Rozi, Ozsváth Angéla, Rédey-Webb Hanna és Salamon Anita Krisztina fordítása)

Bővebben »
Színház

Kovács Eszter: Übü király, avagy A fizikatanár – Alfred Jarry Übü király, avagy A lengyelek című drámája a karikatúra és az abszurd átmeneteiben

“Hogyan lett egy fizikatanárból Übü király? Milyen változtatásokon ment keresztül, és miket őrzött meg eredeti alakjából? Hol található az a pont, amelynél a változtatások már túlmennek a karikatúra határain, és abszurddá változnak? Azt feltételezem, hogy van egy fordulópont, ahol az Übühöz kapcsolt jelentés átalakul: egyedi személyből elvont fogalommá lesz.” (Kovács Eszter írása)

Bővebben »
Tömeg 1920/2020

A tömeg. Kulturális jelentéstulajdonítások 1920/2020

“Szeretettel meghívunk minden érdeklődőt az ELTE Esztétika Tanszékén októberben indult A tömeg. Kulturális jelentéstulajdonítások 1920/2020 című OTKA-projekt műhelyvitájára. A rendezvény célja a kutatás hipotéziseinek és módszertanának ismertetése, az eddigi eredmények bemutatása és megvitatása, valamint a kritikai észrevételek fényében a kutatás súlypontjainak pontosabb kijelölése.”

Bővebben »
Tömeg 1920/2020

A tömeg. Kulturális jelentéstulajdonítások 1920/2020 

“Az ELTE BTK Esztétika Tanszékén 2021 őszén indult az a hároméves OTKA alapkutatási projekt (K_137650), amely különböző irodalmi művekben, képzőművészeti alkotásokban, elméleti szövegekben és publicisztikákban vizsgálja a tömeg megjelenítését. […] A tömeg ábrázolása a társadalomtudományi, elméleti, művészeti és politikai diskurzusban lényegesen eltérő lehet, ezért is fontos ezeknek a különböző nézőpontoknak az összevetése és az egymásra gyakorolt hatásuk vizsgálata. […] 2022 február 8-án workshopot szervezünk a tudományos élet meghívott képviselőivel, ahol bemutatjuk a kutatás hipotéziseit, amit nyitott kerekasztalbeszélgetés követ.”

Bővebben »
Művészet

Imre Lukács: Nosztalgia és repetíció a digitális zene korában

“Míg a helyhez kötött nosztalgia orvosolható, az időhöz kötött gyógyíthatatlan. A személyes nosztalgia esetében a veszteség mindig végleges és visszavonhatatlan; a tárgyául szolgáló idő-intervallum vonzerejének fontos aspektusa az elérhetetlenségből fakadó idealizáltság. […] A retro mindig a közvetlen múlthoz kötött, mivel tárgya az élő emlékezet; helye a popkulturális szcéna és a tömeggyártás; hangneme reflektivitásában játékos, metakritikus; módszere pedig a pontos megidézés.” (Imre Lukács írása)

Bővebben »
Poszthumán

Mosóczi Bálint Gusztáv: Animalitás a rajzfilmekben – Animalitás színrevitele A légy című rajzfilmben

“Azonban az üldözöttség drámája és a halál végső tragédiája az antropocentrizált allegorizálás nélkül is, az állati lét értelmezési tartományán belül immanensen is jelen van. Ha ezt az eredendően állati szenvedést és rettegést ábrázolja a film, akkor szerintem nem kell külön megfeleltetnünk egy pusztán emberi eseménnyel vagy allegorikusan valami kizárólagosan humánra vetítenünk, hiszen ezt a rettegést és terrort, a menekülést az életbenmaradásért képes megélni minden állatfaj, légytől, kutyán át az emberig.” (Mosóczi Bálint Gusztáv írása)

Bővebben »
Poszthumán

Eged Bertalan: Az intézményiség margójára – outsider művészetek és a cyberpunk poszthumanizmusa

“Véleményen szerint, az újdonság, az elgondolkodtató és meglepetést okozó tapasztalata sokszor ezen intézményesített jelentésgépen kívülről érkezik. Ennek következtében akár azt is mondhatnánk, hogy az igazán élő, mozgásban lévő, szabad változásokra és alakulásokra képes kultúra sok esetben a kisebbségben lévő ellenkultúra köreiben képződik meg. […] Úgy gondolom, hogy a cyberpunk művészetek, a maguk szabad, egyelőre a kánon és az intézményen kívüli pozíciójukból adódóan sokkal könnyebben képesek új igazságok és kérdésfelvetések kitermelésére, új erővonalak és dinamikák bemutatására, vagy a már meglévők kitérítésére, eltolására és kisiklatására.” (Eged Bertalan írása)

Bővebben »
Game studies

Süll Kristóf: Beutazható karakterek – Adatbázis és interface mint digitális szerepjáték-identitás

“Habár a videójátékok leírása a bölcsészettudományon belül a ludológiai és narratológai megközelítések ütköztetésétől hangos, a térközpontú értelmezések gyakran megtörik, vagy épp áthidalják ezt a bináris modellt. […] a videójátékok, azon belül is főként a digitális és/vagy online RPG-k karaktereinek médium-specifikus (és formalista) analízise egy adatbázis-logika köré szerveződő, moduláris és szegmentált, numerikus szubjektum képét rajzolja ki.” (Süll Kristóf írása)

Bővebben »