loader image
Irodalom

Kovács Eszter: Mi az a „ló”? Alighanem egér. Képzelt és valós lények disztópikus referencialitása Tatyjana Tolsztaja Kssz! című regényében

„Jekatyerina Pak elemzésében Benedikt önmagát a Küsz képzeteként realizálja azáltal, hogy a testét szanitéccé formálta. Meztelenre vetkőzik a rémülettől és elveszik a szavak jelentéseiben. Pak szerint Benedikt önmaga megfogalmazásának céljával keresi és olvassa elvakultan a régi könyveket…” (Kovács Eszter írása)

Bővebben »
Alapozó

Fredric Jameson: Kultúra és finánctőke

„Így a rendszert jobb, ha egyfajta vírusnak tekintjük (ami ugyan nem Arrighi metaforája), melynek fejlődése járványszerű (sőt olyan, mintha járványok elburjánzása, a járványok járványa lenne). A rendszernek saját logikája van, amely jelentősen aláássa és lerombolja a hagyományosabb vagy prekapitalista társadalmak és gazdaságok logikáját.”

Bővebben »
Alapozó

Fredric Jameson: Az utópia mint módszer, avagy a jövő használati módjai

„Vagy talán fel kellene hoznunk egy másfajta tényezőt, amely a pszichológiai kondicionálást érinti: nevezetesen azt, hogy a mindenütt jelenvaló, öncélúvá vált fogyasztás úgy alakítja át a fejlett országok mindennapjait, hogy az összetett vágyak és a fogyasztás utópizmusáról azt sugallja, már elérkezett, és nem szorul további kiegészítésre.”

Bővebben »
Művészet

Jakó Barbara – A fényképezés térhódításának hatása a tájszemléletre

„Az egyre olcsóbb formában is hozzáférhető képrögzítő eszközök, majd a digitális fényképezőgépek megjelenése nagy mértékben demokratizálták a fényképezés élményét, lehetőséget nyitottak arra, hogy az amatőr fotózás elterjedhessen és tömegessé válhasson. Mindez nem csak a gyorsaságot és kényelmet hozta magával, hanem a fényképezésben rejlő tudatosság csökkenését is.” (Jakó Barbara írása)

Bővebben »
Tömeg 1920/2020

Keresztury Dorka: Kassák Lajos a forradalmi tömegről – Egy ember élete

„Mind a Károlyi-forradalom, mind a kommunista hatalomátvétel leírásánál nyomatékos például, hogy maga az elbeszélő is ott volt az események forgatagában az utcákon, és a tömeggel együtt élte át a történéseket. Ugyanakkor rendre arra is nagy hangsúly kerül, hogy ő maga – a többiekkel ellentétben – a kezdetektől reflexív és kritikus módon viszonyult az eseményekhez.” (Keresztury Dorka írása)

Bővebben »
Művészet

Lawrence Alloway: A művészetek és a tömegmédia

„A kultúra mibenléte folyamatosan változik a nagyközönség nyomására, amelyik már egyáltalán nem új jövevény, hanem nagyon is tapasztalt fogyasztó a művészetek területén. Ezért már nem elég úgy definiálnunk a kultúrát, mint amit egy kisebbség őriz meg a kevesek és a jövő számára (még ha az utóbbi nagyon értékes és ugyanolyan értékes is, mint egykoron). Kultúránk túllépett a szépművészetek határain, ahova a Reneszánsz művészetelméletei szorították be, és ma egyre inkább az emberi tevékenységek teljes körét felöleli.” (Seregi Tamás fordítása)

Bővebben »