“A szocializmus korabeli Budapesten játszódik a történet, […]ebben az időszakban „a római jog érvényesül, a drákói törvények: mindenki bűnös, amíg be nem bizonyítja, hogy ártatlan”. A regény női főszereplője több szempontból is köztes térben helyezkedik el, amely nem csupán fizikai, hanem szimbolikus értelemben is meghatározó szervező elve a műnek.” (Tóth Réka írása)

“Törvényen kívül és belül – két kisregényt foglal magában az ezen a címen kiadott kötet. Szent Kristóf kápolnája képviseli a törvényen kívüliséget; a házasságon kívüli viszonyból, annak megalázó és alárendelő helyzetéből próbál kitörni Zsófi, a fiatal festő-restaurátor. Emellett kapott helyet a Törvényen belül című kisregény, amelyben Galgóczi Erzsébet – a rá jellemző szociografikus írásmóddal – egy krimibe ágyazott leszbikus szerelmet írt meg. Milyen motívumrendszer bomlik ki a törvény és törvényszerűség nyomán a történetben? Hogyan jelenik meg a törvényen belüli kirekesztettség? Szalánczky Éva szerelmét és halálát feltáró, az eseményeknek legalább részben értelmet adni akaró narrációban az előbbi kérdésekkel szorosan összekapcsolódó átmenetiség és köztesség megjelenéseit és viszonyrendszerét próbálom meg vizsgálni. Az átmenetiség és köztesség megtalálható a társadalmi helyzetben, a nemi identitásban, magában a narrációban, a törvény összetett fogalmában.” (Szabó Annamária írása)

“Milyen helyet jelöl ki egy heteronormatív társadalom nem heteroszexuális tagjai számára, és milyen mozgáslehetőséget biztosít nekik? Milyen módokon történhet meg határátlépés ezen (erőszakkal felállított és fenntartott) társadalmi korlátok esetében, és milyen megtorlással jár?”(Gyárfás Orsolya írása)