loader image
Művészet

Mészáros Nóra: Az El Kazovszkij mítosz: Maszkulinitás/ok a Dzsan-panoptikumban

“A Dzsan-panoptikumról alkotott meglátásaim továbbra is ambivalensek: amennyire magával ragadó a férfiasság ábrázolásában a queerness – amit emancipációként fogok fel –, oly irritáló a főhős és a vágy tárgya közötti erőszakos kapcsolat. Ez hasonló a mű és a művész közti viszony esetében is: a tisztán önéletrajzi olvasás egyoldalúsága és félrevezető volta ellenére Kazovszkij (mint személy és művész) véleményem szerint művészete elemzésének nélkülözhetetlen része. ” (Mészáros Nóra írása)

Bővebben »
Művészet

Varga Bence: Kísértő trauma – A Hill House szelleme című sorozat hantologikus olvasata

“Talán ma már nehéz elképzelni, hogy a mozgókép médiumának befogadása eleinte közel sem volt egyértelmű, konfliktusmentes tapasztalat és készség. Elég, ha csak azokra a beszámolókra gondolunk, melyekben a Lumière fivérek A vonat érkezése című filmjére adott heves, félelemmel és ámulattal vegyülő nézői reakciók megjelennek. De mi lehetett ennek a félelemnek az alapja?” (Varga Bence írása)

Bővebben »
Művészet

Kertai Csenger: Kierkegaard és Hegel zenei felfogásásának rövid összehasonlítása

“Ez a szorongás által tüzelt állapot és a hegeli rendszer önmagában nyugvása két ellentétes felfogást vázol, ám mindkét szerző ragaszkodik a metafizikai tisztaság eszményéhez, amit leginkább a zenei felfogásuk kapcsán érthetünk meg. Amikor Kierkegaard-t és Hegelt egymás mellé állítjuk, akkor a különbségeken átszüremlik egy közös rendszerszintű a priori, a tiszta eszmei, a metafizikai teljesség igénye.” (Kertai Csenger írása)

Bővebben »
Alapozó

Walter Benjamin: Mi az epikus színház? – Tanulmány Brechtről

“Az epikus színház gesztikus. Hogy hagyományos értelemben mennyire lesz költői, önmagában is kérdés. A gesztus az anyaga, feladata pedig annak célirányos felhasználása. ” (Balogh Hanna Dorka, Gyuró György, Hurtik Nóra, Kormos Kristóf Tamás, Móricz Fruzsina, Nagy Rozi, Ozsváth Angéla, Rédey-Webb Hanna és Salamon Anita Krisztina fordítása)

Bővebben »
Színház

Kovács Eszter: Übü király, avagy A fizikatanár – Alfred Jarry Übü király, avagy A lengyelek című drámája a karikatúra és az abszurd átmeneteiben

“Hogyan lett egy fizikatanárból Übü király? Milyen változtatásokon ment keresztül, és miket őrzött meg eredeti alakjából? Hol található az a pont, amelynél a változtatások már túlmennek a karikatúra határain, és abszurddá változnak? Azt feltételezem, hogy van egy fordulópont, ahol az Übühöz kapcsolt jelentés átalakul: egyedi személyből elvont fogalommá lesz.” (Kovács Eszter írása)

Bővebben »
Tömeg 1920/2020

A tömeg. Kulturális jelentéstulajdonítások 1920/2020

“Szeretettel meghívunk minden érdeklődőt az ELTE Esztétika Tanszékén októberben indult A tömeg. Kulturális jelentéstulajdonítások 1920/2020 című OTKA-projekt műhelyvitájára. A rendezvény célja a kutatás hipotéziseinek és módszertanának ismertetése, az eddigi eredmények bemutatása és megvitatása, valamint a kritikai észrevételek fényében a kutatás súlypontjainak pontosabb kijelölése.”

Bővebben »
Tömeg 1920/2020

A tömeg. Kulturális jelentéstulajdonítások 1920/2020 

“Az ELTE BTK Esztétika Tanszékén 2021 őszén indult az a hároméves OTKA alapkutatási projekt (K_137650), amely különböző irodalmi művekben, képzőművészeti alkotásokban, elméleti szövegekben és publicisztikákban vizsgálja a tömeg megjelenítését. […] A tömeg ábrázolása a társadalomtudományi, elméleti, művészeti és politikai diskurzusban lényegesen eltérő lehet, ezért is fontos ezeknek a különböző nézőpontoknak az összevetése és az egymásra gyakorolt hatásuk vizsgálata. […] 2022 február 8-án workshopot szervezünk a tudományos élet meghívott képviselőivel, ahol bemutatjuk a kutatás hipotéziseit, amit nyitott kerekasztalbeszélgetés követ.”

Bővebben »
Művészet

Imre Lukács: Nosztalgia és repetíció a digitális zene korában

“Míg a helyhez kötött nosztalgia orvosolható, az időhöz kötött gyógyíthatatlan. A személyes nosztalgia esetében a veszteség mindig végleges és visszavonhatatlan; a tárgyául szolgáló idő-intervallum vonzerejének fontos aspektusa az elérhetetlenségből fakadó idealizáltság. […] A retro mindig a közvetlen múlthoz kötött, mivel tárgya az élő emlékezet; helye a popkulturális szcéna és a tömeggyártás; hangneme reflektivitásában játékos, metakritikus; módszere pedig a pontos megidézés.” (Imre Lukács írása)

Bővebben »