loader image
Game studies

Süll Kristóf: Beutazható karakterek – Adatbázis és interface mint digitális szerepjáték-identitás

“Habár a videójátékok leírása a bölcsészettudományon belül a ludológiai és narratológai megközelítések ütköztetésétől hangos, a térközpontú értelmezések gyakran megtörik, vagy épp áthidalják ezt a bináris modellt. […] a videójátékok, azon belül is főként a digitális és/vagy online RPG-k karaktereinek médium-specifikus (és formalista) analízise egy adatbázis-logika köré szerveződő, moduláris és szegmentált, numerikus szubjektum képét rajzolja ki.” (Süll Kristóf írása)

Bővebben »
Művészet

Gerdesits Pál: Joker – A fenséges Semmi és az őrület bunkere

“Todd Phillips (Starsky és Hutch, Másnaposok) Joker (2019) című filmje a DC univerzum egyik kultikus főgonoszának, a Jokernek megszületését hivatott bemutatni, az amatőr komikus és bohóc, Arthur Fleck (Joaquin Phoenix) életének összeomlásán keresztül. A film különlegessége abban rejlik, hogy Arthur meglehetősen sérült perspektíváján keresztül vagyunk szemtanúi az eseményeknek. […] az ő személyes apokalipszise, találkozása nemcsak a benne rejlő, de valójában vele azonos Semmivel vetül ki az egész világára.” (Gerdesits Pál írása)

Bővebben »
Művészet

Az ősfenomén mint a képi megismerés alapfogalma

„Goethe azt szeretné az ősfenomén létének felmutatásával biztosítani, hogy a természetmegismerés továbbra se egyre specializáltabb, egyre közvetettebb s ezáltal magától a természettől egyre elidegenültebb módokon valósulhasson meg egyedül, hanem egy minden érzékének birtokában lévő, azok használatát folyamatosan gyakorló ember tevékenysége legyen.” (Somlyó Bálint írása)

Bővebben »
Művészet

Sara Ahmed: Szexuális orientáció

„Természetesen, amikor Merleau-Ponty a „queer hatásról” értekezik, a queert nem mint szexuális orientációt gondolja el – mi azonban megtehetjük. […] A queer tulajdonképpen egy térre utaló kifejezés, ami szexuális terminusként is lefordítható.” (László Laura fordítása)

Bővebben »
Művészet

Leo Bersani: A végbél mint sír?

„Létezik egy nagy titok a szexszel kapcsolatban: a legtöbb ember nem szereti. Nincsenek statisztikáim ennek alátámasztására, és kétlem, hogy lenne…” (Kormos Nikolett fordítása)

Bővebben »
Alapozó

Karl Rosenkranz: A rút esztétikája I.

Karl Rosenkranz 1853-ban megjelent műve az esztétikatörténet egyik alapszövege, melynek magyar fordítását részletekben közöljük. A fordítói munkát az ELTE BTK Esztétika Tanszékén több féléve folyó szeminárium résztvevői végezték-végzik.

Bővebben »