“A poszthumanizmus jelentősége abban rejlik, hogy nem egy pusztán absztrakt elméletről van szó, hanem a mindennapi gyakorlathoz, az úgynevezett „valósághoz” kötődő filozófiák szövevényes és igen változatos, ám sajátos módon összetartozó (pók)hálójáról. ” (Szapora Márk Aurél írása)
“Todd Phillips (Starsky és Hutch, Másnaposok) Joker (2019) című filmje a DC univerzum egyik kultikus főgonoszának, a Jokernek megszületését hivatott bemutatni, az amatőr komikus és bohóc, Arthur Fleck (Joaquin Phoenix) életének összeomlásán keresztül. A film különlegessége abban rejlik, hogy Arthur meglehetősen sérült perspektíváján keresztül vagyunk szemtanúi az eseményeknek. […] az ő személyes apokalipszise, találkozása nemcsak a benne rejlő, de valójában vele azonos Semmivel vetül ki az egész világára.” (Gerdesits Pál írása)
„Goethe azt szeretné az ősfenomén létének felmutatásával biztosítani, hogy a természetmegismerés továbbra se egyre specializáltabb, egyre közvetettebb s ezáltal magától a természettől egyre elidegenültebb módokon valósulhasson meg egyedül, hanem egy minden érzékének birtokában lévő, azok használatát folyamatosan gyakorló ember tevékenysége legyen.” (Somlyó Bálint írása)
„[…] ha tényleg létezik a test ilyen “feminin” viselkedése és mozgáskultúrája, akkor egy egzisztencialista fenomenológus érdeklődését felkeltené.” (Beke Zsolt fordítása)
„Természetesen, amikor Merleau-Ponty a „queer hatásról” értekezik, a queert nem mint szexuális orientációt gondolja el – mi azonban megtehetjük. […] A queer tulajdonképpen egy térre utaló kifejezés, ami szexuális terminusként is lefordítható.” (László Laura fordítása)
„[…] amit tehát a meleg és leszbikus tanulmányok termékeny széttartásának tekintek, nem igazán segít a meleg művészet definiálásában.”
„Létezik egy nagy titok a szexszel kapcsolatban: a legtöbb ember nem szereti. Nincsenek statisztikáim ennek alátámasztására, és kétlem, hogy lenne…” (Kormos Nikolett fordítása)
Karl Rosenkranz 1853-ban megjelent műve az esztétikatörténet egyik alapszövege, melynek magyar fordítását részletekben közöljük. A fordítói munkát az ELTE BTK Esztétika Tanszékén több féléve folyó szeminárium résztvevői végezték-végzik.
“A szocializmus korabeli Budapesten játszódik a történet, […]ebben az időszakban „a római jog érvényesül, a drákói törvények: mindenki bűnös, amíg be nem bizonyítja, hogy ártatlan”. A regény női főszereplője több szempontból is köztes térben helyezkedik el, amely nem csupán fizikai, hanem szimbolikus értelemben is meghatározó szervező elve a műnek.” (Tóth Réka írása)
Copyright 2021. ELTE BTK esztétika tanszék