loader image

A tömeg. Kulturális jelentéstulajdonítások 1920/2020 

Az ELTE BTK Esztétika Tanszékén 2021 őszén indult az a hároméves OTKA alapkutatási projekt (K_137650), amely különböző irodalmi művekben, képzőművészeti alkotásokban, elméleti szövegekben és publicisztikákban vizsgálja a tömeg megjelenítését. Az utóbbi években a nyugati tudományos diskurzusban élénk érdeklődés alakult ki a tömeg jelenségével kapcsolatban, azonban a fogalomhoz kapcsolódó metaforikus értelemtulajdonításokra mindeddig kevés figyelem irányult. Ezért a Reinhart Koselleck-i fogalomtörténet és a Hans Blumenberg által kidolgozott metaforológia módszertani elveinek alkalmazásával elsősorban arra összpontosítunk, hogy milyen hasonlatok, metaforák, attribútumok és toposzok kapcsolódnak a tömeg ábrázolásához. Továbbá azt vizsgáljuk, hogy milyen hangsúlyeltolódások és jelentésváltozások figyelhetők meg az 1920-as évekbeli és a kortárs ábrázolások között, azaz hogyan változott a percepció és a gondolkodás a kultúra területén az embertömegekkel kapcsolatban. A száz évet átfogó időkeret kezdő- és végpontja körüli kulturális diskurzus feltérképezése és vizsgálata lehetőséget ad arra, hogy rekonstruáljuk a tömeg fogalmához kapcsolódó szemantikai és retorikai mozgásokat, és a jelenség értelmezését és értékelését befolyásoló hatásukat az első világháborút követő időszakban, valamint kortárs elméleti szövegekben és művészeti gyakorlatokban. Egy-egy eseménytörténeti csomópontra összpontosítva elemezzük az eltérő médiumokban alkalmazott különféle ábrázolási stratégiákat, illetve a jobb- és  baloldali diskurzushoz  kapcsolható  tömegábrázolások kontrasztjait. A kutatás a magyar elméleti diskurzusra és művészeti praxisra fókuszál. A projekt kiemelt célja azoknak a nem kanonizált, illetve kevésbé ismert szövegeknek, fotóknak és képzőművészeti alkotásoknak az összegyűjtése és diskurzusba emelése, amelyek relevánsak a kérdés szempontjából.

A tömeg ábrázolása a társadalomtudományi, elméleti, művészeti és politikai diskurzusban lényegesen eltérő lehet, ezért is fontos ezeknek a különböző nézőpontoknak az összevetése és az egymásra gyakorolt hatásuk vizsgálata. Hipotézisünk szerint a tömeg negatív megjelenítése és az elittel való szembeállítása, amely túlnyomórészt meghatározza a századforduló elméleti megközelítéseit, jellemző a kortárs értelmezések esetében is. Ugyanakkor arra számítunk, hogy a jelenség megítélése és ábrázolása diverzebbé válik, az elitista álláspontokon túl egyre inkább megjelennek a tömeget az önszerveződés, a kollektív intelligencia fogalma mentén megragadó megközelítések.  Az elméleti szövegekben ezt az elmozdulást jelzi az olyan fogalmak feltűnése, mint a sokaság, a hálózat vagy a raj.   Feltételezésünk szerint a kortárs műalkotások a tömeget nem kizárólag passzív, befolyásolható, homogén embermasszaként jelenítik meg, hanem aktív, heterogén szerveződésként is.

Fontos számunkra, hogy a kutatás eredményeit különböző rendezvényeken és írott szövegeken keresztül is az érdeklődők elé tárjuk azzal a céllal, hogy élénk tudományos diskurzust alakítsunk ki a tömeg, illetve a tömegkultúra tematikája körül. A Laokoón felületén a kutatáshoz kapcsolódó, kiemelten érdekes forrásanyagokat és publikációkat tesszük hozzáférhetővé, lehetőséget nyújtva az érdeklődők számára a tájékozódásra, illetve adott esetben a bekapcsolódásra. 

2022 február 8-án workshopot szervezünk a tudományos élet meghívott képviselőivel, ahol bemutatjuk a kutatás hipotéziseit, amit nyitott kerekasztalbeszélgetés követ. A második évtől kezdve az ELTE Esztétika Tanszékén szemináriumok formájában is foglalkozunk a témával, illetve nyilvános kerekasztalbeszélgetéseket szervezünk a Kelet Kult, illetve az Esztétika kitelepül című programsorozatának keretein belül. A hároméves periódus alatt további konferenciákon és workshopokon veszünk részt, a második év végén pedig nemzetközi konferenciát szervezünk a témával foglalkozó szakemberek közreműködésével. A kutatást két kollektív monográfiával zárjuk le, emellett a magyar nyelvű rendezvények anyagaiból és az angol nyelvű konferencia előadásaiból tanulmányköteteket állítunk össze.

A kutatás vezetője: Teller Katalin. A kutatócsoport tagjai: K. Horváth Zsolt, Kenderesy Anna, Keresztury Dorka, Nemes Z. Márió, Szapora Márk Aurél.

További olvasnivalók

Tömeg 1920/2020

K. Horváth Zsolt: A gyermek, a hisztérikus nő és a despota. Turnowksy Sándor nézetei a tömegről

„Ami Turnowsky beállítódásában előremutató, az a tömeg felfogásának pozitív értékelése, amely minden bizonnyal a két háború közötti munkásmozgalmi tapasztalatokból, valamint a munkások között elvégzett szociográfiai kutatásaiból táplálkozik. Azonban empirikus vizsgálatait nem köti össze társadalomkritikai tevékenységével…” (K. Horváth Zsolt írása)

Elolvasom »
Tömeg 1920/2020

Teller Katalin: „Úgy találtuk, a tömeg sem nem rossz, sem nem jó.” Dékány István Társadalomalkotó erők című monográfiájának tömegképe

„Dékány számára döntő, hogy Le Bon vagy Sighele „misztifikáló, sőt csaknem gyanússá tevő” a tömeg destruktív hajlamairól spekuláló megközelítéseit elvetve mutasson rá a szervezetlen és szervezett tömegek és csoportosulások közti hasonlóságokra és eltérésekre annak érdekében, hogy átfogó képet nyújtson a társadalomban érvényesülő különböző szerveződési szintekről és módozatokról.” (Teller Katalin írása)

Elolvasom »