1. műhelyvita
2022. február 8., 16-20 óra
Három Holló Kávézó
Szeretettel meghívunk minden érdeklődőt az ELTE Esztétika Tanszékén októberben indult A tömeg. Kulturális jelentéstulajdonítások 1920/2020 című OTKA-projekt műhelyvitájára. A rendezvény célja a kutatás hipotéziseinek és módszertanának ismertetése, az eddigi eredmények bemutatása és megvitatása, valamint a kritikai észrevételek fényében a kutatás súlypontjainak pontosabb kijelölése.
A túlnépesedés, a populáris kultúra dominanciája, a közösségi média és a Big Data-analízis növekvő jelentősége, valamint a populista politikák térnyerése az utóbbi évtizedek olyan szociokulturális tendenciái, amelyek kiemelten indokolttá teszik a tömegről való gondolkodás és a hozzá kapcsolt attribútumok kultúrkritikai vizsgálatát. Emellett az utóbbi években a pandémia tapasztalata vélhetőleg szintén formálta az embersokaságokról alkotott percepciónkat. Annak ellenére, hogy a tömeg jelensége, illetve különböző formái központi témává váltak az informatika, a szociológia, az urbanisztika és a politológia területein egyaránt, az eddigi kutatások alig szenteltek figyelmet a fogalom szemantikai aspektusainak, különös tekintettel a tömeg leírására alkalmazott metaforikus kifejezésekre, hasonlatokra és a hozzá rendelt tulajdonságokra.
Kutatásunk ezért a tömeg metaforizációjához kapcsolódó kulturális tendenciák megvilágításával foglalkozik. Hans Blumenberg metaforológiájának, Hayden White tropológiájának és a fogalomtörténet módszertani elveinek kritikus alkalmazásával vizsgáljuk a tömeg észlelésének módozatait és reprezentációit, különös tekintettel a tömeghez rendelt attribútumokra, amelyek eltérő képzettársításokkal és érvelési mintázatokkal járnak együtt az adott szociokulturális kontextustól függően. A kutatás fókuszában a magyar művészeti-kulturális gyakorlat és az elméleti diskurzus áll, az 1920-as évek és a kortárs diskurzusok között végbement jelentés- és használatbeli változásokra fókuszálva. Ennek során egyaránt érintjük a jól ismert és a nem kanonizált szerzőket a nagyváros-irodalom területéről, valamint azokat a művészeti-kulturális gyakorlatokat, amelyek a tömeg, a sokaság tapasztalatára reflektálnak.
A workshopon egyebek mellett a következő témákat érintjük:
- az 1920-as évek elméleti megközelítéseit meghatározó negatív konnotációk mennyiben mutathatók ki a kor társadalomtudományos és kulturális szövegeiben?
- milyen szövegekben és hogyan árnyalódik a tömeg ábrázolása, illetve felfedezhetőek-e azoknak az esetenként pozitívabb értelemtulajdonításoknak előzményei, amelyek később a sokaság, a raj és a hálózat fogalmaihoz kapcsolódnak?
- melyek a meghatározó metaforizációs technikák az 1920-as évek publicisztikáiban, és azok milyen összefüggéseket mutatnak a tömegről folytatott kortárs művészeti és tudományos diskurzussal?
- milyen térhasználat jellemzi a szövegekben megjelenített tömeget?
- eltér-e és ha igen, mennyiben a kevésbé vagy egyáltalán nem kanonizált szerzők tömegábrázolása az ismert és kanonikus tömeggel foglalkozó alkotások és elméleti munkák megközelítésétől?
- milyen hasonlóságok és különbségek fedezhetők fel a különböző műfajú írott szövegek és a képi médiumon megjelenő tömegábrázolások között?
- milyen változásokat jeleznek a tömeg percepciójával kapcsolatosan az olyan – a mesterséges intelligencia-kutatás, illetve általában a reáltudományok területén is speciális jelentéssel bíró – metaforák, mint a raj vagy a hálózat?
- hogyan alakult át a tömegről való gondolkodás a posztstrukturalista elméletek és a kortárs poszthumán diskurzus hatására?
- miként alkalmazhatók módszertanilag a fogalomtörténet, a metaforológia és a tropológia belátásai a tömegkoncepciók változásainak leírására?
