loader image

A tömeg. Kulturális jelentéstulajdonítások 1920/2020

1. műhelyvita

2022. február 8., 16-20 óra

Három Holló Kávézó

Szeretettel meghívunk minden érdeklődőt az ELTE Esztétika Tanszékén októberben indult A tömeg. Kulturális jelentéstulajdonítások 1920/2020 című OTKA-projekt műhelyvitájára. A rendezvény célja a kutatás hipotéziseinek és módszertanának ismertetése, az eddigi eredmények bemutatása és megvitatása, valamint a kritikai észrevételek fényében a kutatás súlypontjainak pontosabb kijelölése.

A túlnépesedés, a populáris kultúra dominanciája, a közösségi média és a Big Data-analízis növekvő jelentősége, valamint a populista politikák térnyerése az utóbbi évtizedek olyan szociokulturális tendenciái, amelyek kiemelten indokolttá teszik a tömegről való gondolkodás és a hozzá kapcsolt attribútumok kultúrkritikai vizsgálatát. Emellett az utóbbi években a pandémia tapasztalata vélhetőleg szintén formálta az embersokaságokról alkotott percepciónkat. Annak ellenére, hogy a tömeg jelensége, illetve különböző formái központi témává váltak az informatika, a szociológia, az urbanisztika és a politológia területein egyaránt, az eddigi kutatások alig szenteltek figyelmet a fogalom szemantikai aspektusainak, különös tekintettel a tömeg leírására alkalmazott metaforikus kifejezésekre, hasonlatokra és a hozzá rendelt tulajdonságokra.

Kutatásunk ezért a tömeg metaforizációjához kapcsolódó kulturális tendenciák megvilágításával foglalkozik. Hans Blumenberg metaforológiájának, Hayden White tropológiájának és a fogalomtörténet módszertani elveinek kritikus alkalmazásával vizsgáljuk a tömeg észlelésének módozatait és reprezentációit, különös tekintettel a tömeghez rendelt attribútumokra, amelyek eltérő képzettársításokkal és érvelési mintázatokkal járnak együtt az adott szociokulturális kontextustól függően. A kutatás fókuszában a magyar művészeti-kulturális gyakorlat és az elméleti diskurzus áll, az 1920-as évek és a kortárs diskurzusok között végbement jelentés- és használatbeli változásokra fókuszálva. Ennek során egyaránt érintjük a jól ismert és a nem kanonizált szerzőket a nagyváros-irodalom területéről, valamint azokat a művészeti-kulturális gyakorlatokat, amelyek a tömeg, a sokaság tapasztalatára reflektálnak.

A workshopon egyebek mellett a következő témákat érintjük:

  • az 1920-as évek elméleti megközelítéseit meghatározó negatív konnotációk mennyiben mutathatók ki a kor társadalomtudományos és kulturális szövegeiben?
  • milyen szövegekben és hogyan árnyalódik a tömeg ábrázolása, illetve felfedezhetőek-e azoknak az esetenként pozitívabb értelemtulajdonításoknak előzményei, amelyek később a sokaság, a raj és a hálózat fogalmaihoz kapcsolódnak?
  • melyek a meghatározó metaforizációs technikák az 1920-as évek publicisztikáiban, és azok milyen összefüggéseket mutatnak a tömegről folytatott kortárs művészeti és tudományos diskurzussal?
  • milyen térhasználat jellemzi a szövegekben megjelenített tömeget?
  • eltér-e és ha igen, mennyiben a kevésbé vagy egyáltalán nem kanonizált szerzők tömegábrázolása az ismert és kanonikus tömeggel foglalkozó alkotások és elméleti munkák megközelítésétől?
  • milyen hasonlóságok és különbségek fedezhetők fel a különböző műfajú írott szövegek és a képi médiumon megjelenő tömegábrázolások között?
  • milyen változásokat jeleznek a tömeg percepciójával kapcsolatosan az olyan – a mesterséges intelligencia-kutatás, illetve általában a reáltudományok területén is speciális jelentéssel bíró – metaforák, mint a raj vagy a hálózat?
  • hogyan alakult át a tömegről való gondolkodás a posztstrukturalista elméletek és a kortárs poszthumán diskurzus hatására?
  • miként alkalmazhatók módszertanilag a fogalomtörténet, a metaforológia és a tropológia belátásai a tömegkoncepciók változásainak leírására?

További olvasnivalók

Tömeg 1920/2020

K. Horváth Zsolt: A gyermek, a hisztérikus nő és a despota. Turnowksy Sándor nézetei a tömegről

„Ami Turnowsky beállítódásában előremutató, az a tömeg felfogásának pozitív értékelése, amely minden bizonnyal a két háború közötti munkásmozgalmi tapasztalatokból, valamint a munkások között elvégzett szociográfiai kutatásaiból táplálkozik. Azonban empirikus vizsgálatait nem köti össze társadalomkritikai tevékenységével…” (K. Horváth Zsolt írása)

Elolvasom »
Tömeg 1920/2020

Teller Katalin: „Úgy találtuk, a tömeg sem nem rossz, sem nem jó.” Dékány István Társadalomalkotó erők című monográfiájának tömegképe

„Dékány számára döntő, hogy Le Bon vagy Sighele „misztifikáló, sőt csaknem gyanússá tevő” a tömeg destruktív hajlamairól spekuláló megközelítéseit elvetve mutasson rá a szervezetlen és szervezett tömegek és csoportosulások közti hasonlóságokra és eltérésekre annak érdekében, hogy átfogó képet nyújtson a társadalomban érvényesülő különböző szerveződési szintekről és módozatokról.” (Teller Katalin írása)

Elolvasom »