loader image

A  Filmszem  filmkultúratudományi folyóirat “Hiperkulturalitás a kortárs YouTube-videóklip produkciókban” című tematikus lapszámának bemutatója 

A videóklip kultúra máig alulkutatott területe az audiovizuális kultúrának. Pedig valójában a kortárs YouTube-videóklip produkciók jelentékeny színhelyei annak a kortárs kulturális jelenség együttesnek, amit – Byung-Chul Han és Andreas Reckwitz nyomán – hiperkulturalitásnak nevezhetünk. Ebből indult ki az  Remixesztétikák, retrotópiák, és hiperkulturalismus a 2010-es évek második felének zenei YouTube-videóprodukcióiban című szeminárium, ami az ELTE Esztétika és a Filmtudományi Tanszékeinek közös órájaként a 2022/23 őszi félévében került megtartásra. A  Filmszem most bemutatásra kerülő 2022/nyári száma a kurzus műhelymunkájának kutatási eredményeit tartalmazza. A lapszámot bemutató kerekasztal beszélgetésen Farkas György, a lap főszerkesztőjének moderálásában Dr. Oross Dániel ifjúságpolitológiai kutató, Szapora Márk esztéta, a Laokoón folyóirat főszerkesztője és Keskeny András kultúratudományi kutató, a kurzus óraadója, a lapszám szerkesztője beszélgetnek a témáról. 

A megjelent lapszám ingyenesen elérhető az OSZK Elektronikus Periodika Adatbázisából:  https://epa.oszk.hu/03500/03508/00046/pdf/   

A hangfelvétel megvágásáért külön köszönet Stanik Bencének, az ELTE BTK kommunikációs referensének!

“Az az esztétizált identitáspolitikai tematika, ami a 2010-es évek első felében a művészeti egyetemek és képzőművészeti galériák társadalmilag relatíve izolált berkeiben érlelődött először, a 2010-es évek második felére hirtelen megjelent az egész influenszer kultúrában és magában a popkultúrában is, így központi helyszínként szolgált a YouTube-videóklip produkciókban. A 2020-as évek elejére a reláció gyakorlatilag át is fordult: az termelődik újjá a művészeti egyetemek falai között és lóg a galériák falán, amit a közösségi média és popkultúra mint új, tempolarizált-szituatív identitáskultúra aktuális trendjei diktálni látszanak. De ez valójában azt jelenti, hogy úgy a kortárs képzőművészet, mint a mai popkultúra felolvadt a hiperkultúra kontextuális hyphen terében. Ez a tény az elmúlt évtizedben a YouTube-videóklip produkciók szociokulturális rangemelkedéséhez vezetett: jelentőségüket a mai kulturális termelésben gyakorlatilag lehetetlen túlbecsülni.” – Kedvcsináló idézet a lapszámból.  

További olvasnivalók

Művészet

Keskeny András: Ma újra Marienbadban, holnap Mariopolban? – Posztszocializmus, retrotópiák, és az időkomplex Legát Anna Franciska, Olajos Ilka, és Takáts Fruzsina munkáiban

“Ahogy a modernitásban óriási karriert befutott  utópia  szót Morus alkotta meg, úgy kíván Bauman is egy új, az utópia régi fogalmát újragondoló kifejezést alkotni. De a Morus által ógörög szavakból képzett utópia szó a „nem-hely” és a jó hely szóösszetételének optimista kicsengésű nyelvi játéka, a retrotópia viszont „múlt helyet”, ha én is játszani akarnék a szavakkal, azt írnám, magyarul „hűlt helyet”, ti. „a múlt hűlt helyét” jelenti.” (Keskeny András írása)

Elolvasom »