loader image

Színházi tömegek az 1920-as években

Amikor egy statiszta „a »csőcselék« szót sikeres alakítása elismeréseképp fogadja”. Pekár Gyula Danton ja a Nemzeti Színházban

“Az Est című bulvárlapban névtelen olvasói levélként megjelentett tárca, amely a Danton című színdarabban alkalmazott statiszták egyikének tapasztalatait foglalja össze nem kevés iróniával-öniróniával, nemcsak a színpadi tömegrendezés írásban rendkívül ritkán rögzített kulisszatitkaiba enged betekintést, hanem – a darabot kísérő kritikákkal kiegészítve – lehetővé teszi, hogy a forradalmi tömeghez kapcsolódó, kortörténetileg meghatározott jelentéstulajdonításokra is következtessünk. ” (Teller Katalin kommentárja)

Elolvasom »

A továbbgyűrűző színházi tömegpánik

“A színházi tömeghez társított képzetek szempontjából Barta Sándor Pánik a városban című novellája több szempontból is releváns belátásokkal szolgál: az állat- és növénytani fogalmakban gyökerező retorikai képek és fogások mellett a pánikreakció és az akaratlanul szított forradalmi hangulat metszéspontjai kapcsán, valamint a tömeg nemének és a nők státuszának tekintetében is olyan kérdéseket vet fel a kispróza, amelyek nemcsak Barta életművét, de a két világháború közti tömegábrázolásokat illetően is továbbgondolásra érdemesek.” (Teller Katalin kommentárja)

Elolvasom »