loader image

Bacsó Béla-díj

Antal Klára: Arachne szőttese. A mise en abyme szerepe Márton László Minerva búvóhelye című regényében

„A regény leggyakrabban a bölcsesség istennőjeként hivatkozik Minervára, így kézenfekvő Minervát a bölcsesség szimbólumaként értelmezni. Több kritika is ezen az értelmezési úton indul el, például Margócsy István és Szigeti Kovács Viktor írásai. Szigeti Kovács arra is felívja a figyelmet, hogy a vakok intézetével kapcsolatban, amely előtt Minerva olajfája van, felmerül a vakság mint a különleges tudással rendelkezés külső jele. A regény vége felé már Minerva teljes egészében a bölcsességgel van azonosítva. Hingenau báró például úgy gondolja, hogy Johann B.-nek köszönhetően, akinek agyában Minerva lakozott, a bölcsesség az ő tartományába költözött.” (Antal Klára írása)

Elolvasom »
2026.10.10.

András Tamara: A vad és a vadász dialektikája. Közelítések az Aktaión-mítoszhoz Sartre fenomenológiai ontológiája mentén

„Az elsajátítás az én és a nem-én szintéziseként feloldja az azzá-válva-birtokba-venni feszültségét, amennyiben az alany anélkül teszi magáévá a tárgyat, hogy azzá válna; nem ő asszimilálódik a tárgyban, hanem ő asszimilálja magába a tárgyat. Sartre állítása szerint a megismerés az elsajátítás olyan aktusa, melynek révén a megismerő az ismeretlenbe hatolva hatalomra tesz szert azzal szemben; a látás általi megismerés során a látványt leleplező, annak titkát feltáró tekintet erőszakot tesz a látotton és beszennyezi azt.” (András Tamara írása)

Elolvasom »
2026.09.25.

Takáts Márk Dávid: Az elidegenítés gyakorlatai az extrém metál szubkultúráiban

„Az ellenkultúra alatt esetünkben egyszerre kell fogyasztó, valamint popkultúra ellenes célokat is érteni. Az ellen-fogyasztói attitűd itt nem társul kifejezetten anti-kapitalista ideológiai programmal (a szó marxista értelmében), sokkal inkább egy, a tinédzser és kora felnőttkor lázadásának paradoxikus törvénye szerinti működésre kell gondolni, ahol az sosem lehet követendő, ami éppen aktuálisan népszerű, vagyis egy olyan zeitgeist, ami az éppen aktuális zeitgeist-al mindig kényszeresen szembegy.” (Takáts Márk Dávid írása)

Elolvasom »
2026.06.09.

Bán-Földváry Loránd: A posztkoloniális állapot. Ontologikus elidegenítés Tadeusz Borowski Kővilág című kötetében

„A táborban a „muzulmán”-lét (mint azt korábban láthattuk) Borowski leírásában vírusként jelent meg: el tudta ragadni az embert, de szerencsés esetben ki lehetett belőle törni. Eszerint a táboron belül a muzulmán olyan „abszolút másság”, amelyet szinte semmi nem választ el a többi rabtól, a mássá, de még nem abszolút mássá kényszerített emberektől.” (Bán-Földváry Loránd írása)

Elolvasom »
2025.09.24.

Jakó Barbara – A fényképezés térhódításának hatása a tájszemléletre

„Az egyre olcsóbb formában is hozzáférhető képrögzítő eszközök, majd a digitális fényképezőgépek megjelenése nagy mértékben demokratizálták a fényképezés élményét, lehetőséget nyitottak arra, hogy az amatőr fotózás elterjedhessen és tömegessé válhasson. Mindez nem csak a gyorsaságot és kényelmet hozta magával, hanem a fényképezésben rejlő tudatosság csökkenését is.” (Jakó Barbara írása)

Elolvasom »
2025.02.14.

Földvári Ármin: Az Időtlenség stratégiái II.

„(…) tulajdonképpen az érzéki szinten belüli oszcilláció újra visszacsempészi a vibrálást és az átmeneteket az időtlenség tapasztalatába. Ha a zenei anyag ellenállását egy tudatos kompozíciós stratégia eredményeképpen a zeneszerző el is tudja nyomni, a tudat önaffektív jellege olyan „csomókat” és interferenciákat hoz létre, amik újra mozgásba hozzák az adaptáció és az az alól kibúvó tárgyiság dialektikáját, ismételten aesthesist szülve.” (Földvári Ármin írása)

Elolvasom »
2025.01.24.

Földvári Ármin: Az Időtlenség stratégiái I.

Az Időtlenség élményét írásomban nem úgy tárgyalom, mint egyfajta határtapasztalatot, ami a tudat valamelyik távoli „szélén” jelöli annak képességbeli korlátait, úgy hatva ránk, mint amikor egyes jelenségek, „melyek a fenséges tapasztalatát előidézik, nagyságuk (matematikai fenséges) és erejük (dinamikai fenséges) tekintetében korlátlanok, vagyis […] elképzelhetetlenek ”, hanem úgy, mint ami az észlelés alapstruktúrájából adódik, így atipikus mivoltában is alkalmas arra, hogy elemzésén keresztül a Tengelyi által „normálfenoméneknek” nevezett jelenségekre vonatkozó megállapításokat tehessünk. (Földvári Ármin írása)

Elolvasom »
2025.01.22.

További találatok