loader image

Bacsó Béla-díj

Takáts Márk Dávid: Az elidegenítés gyakorlatai az extrém metál szubkultúráiban

„Az ellenkultúra alatt esetünkben egyszerre kell fogyasztó, valamint popkultúra ellenes célokat is érteni. Az ellen-fogyasztói attitűd itt nem társul kifejezetten anti-kapitalista ideológiai programmal (a szó marxista értelmében), sokkal inkább egy, a tinédzser és kora felnőttkor lázadásának paradoxikus törvénye szerinti működésre kell gondolni, ahol az sosem lehet követendő, ami éppen aktuálisan népszerű, vagyis egy olyan zeitgeist, ami az éppen aktuális zeitgeist-al mindig kényszeresen szembegy.” (Takáts Márk Dávid írása)

Elolvasom »

Bán-Földváry Loránd: A posztkoloniális állapot. Ontologikus elidegenítés Tadeusz Borowski Kővilág című kötetében

„A táborban a „muzulmán”-lét (mint azt korábban láthattuk) Borowski leírásában vírusként jelent meg: el tudta ragadni az embert, de szerencsés esetben ki lehetett belőle törni. Eszerint a táboron belül a muzulmán olyan „abszolút másság”, amelyet szinte semmi nem választ el a többi rabtól, a mássá, de még nem abszolút mássá kényszerített emberektől.” (Bán-Földváry Loránd írása)

Elolvasom »

Jakó Barbara – A fényképezés térhódításának hatása a tájszemléletre

„Az egyre olcsóbb formában is hozzáférhető képrögzítő eszközök, majd a digitális fényképezőgépek megjelenése nagy mértékben demokratizálták a fényképezés élményét, lehetőséget nyitottak arra, hogy az amatőr fotózás elterjedhessen és tömegessé válhasson. Mindez nem csak a gyorsaságot és kényelmet hozta magával, hanem a fényképezésben rejlő tudatosság csökkenését is.” (Jakó Barbara írása)

Elolvasom »

Földvári Ármin: Az Időtlenség stratégiái II.

„(…) tulajdonképpen az érzéki szinten belüli oszcilláció újra visszacsempészi a vibrálást és az átmeneteket az időtlenség tapasztalatába. Ha a zenei anyag ellenállását egy tudatos kompozíciós stratégia eredményeképpen a zeneszerző el is tudja nyomni, a tudat önaffektív jellege olyan „csomókat” és interferenciákat hoz létre, amik újra mozgásba hozzák az adaptáció és az az alól kibúvó tárgyiság dialektikáját, ismételten aesthesist szülve.” (Földvári Ármin írása)

Elolvasom »

Földvári Ármin: Az Időtlenség stratégiái I.

Az Időtlenség élményét írásomban nem úgy tárgyalom, mint egyfajta határtapasztalatot, ami a tudat valamelyik távoli „szélén” jelöli annak képességbeli korlátait, úgy hatva ránk, mint amikor egyes jelenségek, „melyek a fenséges tapasztalatát előidézik, nagyságuk (matematikai fenséges) és erejük (dinamikai fenséges) tekintetében korlátlanok, vagyis […] elképzelhetetlenek ”, hanem úgy, mint ami az észlelés alapstruktúrájából adódik, így atipikus mivoltában is alkalmas arra, hogy elemzésén keresztül a Tengelyi által „normálfenoméneknek” nevezett jelenségekre vonatkozó megállapításokat tehessünk. (Földvári Ármin írása)

Elolvasom »