Nagy szeretettel ajánljuk az ELTE Esztétika Tanszék doktoranduszainak szabadkredites óráit 2022/2023-as őszi félévben. A lista folyamatosan bővül.
Mozart és az opera seria
(BBN-ESZ-402:145)
Helyszín: Múzeum körút 6–8., földszint, 039-es terem
Időpont: hétfő, 14:15-15:45
Oktató: Gyárfás Orsolya
A kurzus Wolfgang Amadeus Mozart az ún. opera seria műfajához tartozó műveit vizsgálja a Mozart-életmű színház- és kultúrtörténeti kontextusában. A kurzus első blokkja a XVIII. századi itáliai komoly opera, az opera seria műfaji sajátosságait és jelentőségét, valamint a Mozart-életműben betöltött szerepét és annak változó megítélését tárgyalja. A zenetörténeti bevezetőt követően térünk ki a konkrét operák elemzésére ( Mitridate, Idomeneo , Titus kegyelme ), majd arra, hogy a kortárs rendezői színháznak és operajátszásnak milyen specifikus kihívásokkal kell e művek színpadra állításakor megbirkóznia.
A kurzus elvégzéséhez zenei előképzettség nem szükséges. A kurzus során használt szakirodalom, zene- és videóanyag Google Drive mappán keresztül elérhető lesz.
Bevezetés a fantasztikus irodalomba
(BBN-ESZ-402:146)
Helyszín: Múzeum körút 6–8., földszint, 040-es terem
Időpont: hétfő, 12:30-14:00
Oktató: Szapora Márk Aurél
A kurzus keretein belül a fantasztikus irodalom alapműveit dolgozzuk fel (a kurzus egy szövegolvasó szemináriumként funkcionál), ahol a felmerülő fogalmakat vizsgáljuk meg egyes irodalmi műveken keresztül. Tzvetan Todorov kötete, a Bevezetés a fantasztikus irodalomba mint alapmű segít az olyan kérdések meghatározásában, mint: Mi a fantasztikum? Milyen fajtái vannak? Milyen műfajokban van jelen? Milyen értelemben, miért szokás transzgresszív, vagy akár szubverzív, határhelyzeteket előidéző narratív elemként kezelni? A kérdések mentén szükséges elemeznünk Farah Mendlesohn könyvét is ( Rhetorics of Fantasy ), amelyben a fantasztikum fajtáit vizsgálja aszerint, hogy ez a különös elem – ha egy műben jelen van – miként határozza meg annak narratíváját. A már említett kötetből több fejezetet, illetve Rosemary Jackson Fantasy: The Literature of Subversion című művének egyes részeit értelmeznénk, mivel ezek a művek megkerülhetetlenek, hiszen Jackson a fantasztikum felforgató erejét vizsgálja, arra keres magyarázatot, hogy az miként van jelen, miért köthető össze a fantasztikum (maga a fantasztikus irodalom az összes műfajával) a szubverzióval. Ehhez kötődően kitérünk a fantasztikum antropológiai vonatkozásaira is, arra, hogy mennyiben módosítja, rekonstruálja az emberről alkotott képünket ( Rosi Braidotti kötete lesz segítségünkre ebben, a The Posthuman ). Mindezt műelemzések által vizsgálnánk, a következő írások relevánsak, ám a lista igény szerint bővíthető: Moskát Anita: Irha és bőr , Stanislaw Lem: Solaris , Paolo Bacigalupi Mika Modell , Brandon Sanderson: The Empreror’s Soul .
Alapvető Szakirodalom:
Braidotti, Rosi: The Posthuman , Polity Press, Cambridge, 2013.
Jackson, Rosemary: Fantasy: The literature of Subversion. London, Methuen, 1981.
Maár Judit: A fantasztikus irodalom . Szerk.: Kurucz Dóra, Osiris Kiadó, Budapest, 2001.
Mendlesohn, Farah: Rhetorics of Fantasy . Wesleyan University Press, Middletown, 2008.
Todorov, Tzvetan: Bevezetés a fantasztikus irodalomba . Ford.: Gelléri Gábor, Napvilág Kiadó, Budapest, 2002.
Befejezzük Déry A befejezetlen mondat át!
(BBN-ESZ-402:147)
Helyszín: Múzeum körút 6–8., III. emelet, 321-es terem
Időpont: kedd, 16:00–17:30
Oktatók: Lendeczki Kinga ( [email protected] ), Tóth Anna ( [email protected] ) és Tóth Károly ( [email protected] )
Olvasószemináriumunk célja Déry Tibor A befejezetlen mondat című regényének közös végigolvasása. A kurzus teljesítésének alapját 3–5 fős csoportokban végzett projektfeladatok adják, amelyek egyúttal sorvezetőként is szolgálnak az olvasottak közös megbeszéléséhez és feldolgozásához. A tervek szerint a szeminárium során emellett kihelyezett órákra, külső előadók szereplésére, filmvetítésre, valamint érdeklődés és lehetőség esetén egy bécsi tanulmányútra is sor kerül.
PROJEKTFELADATOK
„Déry-szótár” : A regényben időről időre felbukkannak olyan kifejezések, idegen nyelvből átvett szófordulatok, a keletkezés korára jellemző és a regény írásakor még aktuális, napjainkra azonban nehezen bekódolható fogalmak, elnevezések, amelyek értelmezésre, kiegészítésre szorulnak. A projekten dolgozók feladata ezen lábjegyzetek elkészítése lesz. A szöveghelyek kijelölésében az olvasottak közös megbeszélése és értelmezése ad majd segítséget.
Wikipédia-szócikk: A regényről nem csupán szakmai közönségnek szóló és ingyenesen elérhető szócikk-jellegű ismertető mindezidáig nem készült. Ennek orvoslására a kurzusprojekt egyik célja egy magyar nyelvű Wikipédia-cikk elkészítése, amelynek célja a mű általános ismertetésére volna rövid és közérthető formában: tartalmi összefoglalás, megszületésének történeti kontextusa, vázlatos recepciótörténet, valamint fordítások és adaptációk (lehetőség szerint pedig a regénybeli szüzsé–fabula-viszonyának, illetve a szereplők viszonyrendszerének vizualizálása).
Térképkészítés: A regény azt a sajátos élményt nyújtja, hogy bár időben a tőlünk messzebb álló Horthy-korszakban játszódik, az elbeszélés helyszínéül szolgáló Budapest beazonosítható kerületei, utcái és e városi terek jellegzetes, különböző társadalmi rétegek életét megelevenítő helyszínei lehetővé teszik számunkra a korabeli főváros rekonstruálását. A projektmunkában résztvevők egy közösen szerkesztett Google Maps-térkép segítségével, a regény helyszíneit kitűzőkkel jelölve és a kapcsolódó regényrészlet mondatát/mondattöredékét feljegyezve készítik el alternatív Budapest-városképüket.
