
Kurzustematikák
Az ELTE Esztétika Tanszék kurzusainak leírása, tematikája 2022/2023-as tavaszi félévben.
Az ELTE Esztétika Tanszék kurzusainak leírása, tematikája 2022/2023-as tavaszi félévben.
“Irodalmi vitákban gyakran kerül terítékre a reprezentáció problémája.[…]A heteroreprezentáció gyanakvó elutasítása ugyanakkor nemcsak a művészetet öli meg, hanem embercsoportok önmagukra mért apartheidjéhez is vezet. Különösen a kisebbséghez tartozók félnek a másik tekintetétől, a szomszéd pillantásától. A „másik” szemmel verésétől.”
“Nagy élvezettel és sok okulással olvastam elemzésedet Déry regényéről. Érdekes, sőt kitűnő leírását adod nemcsak e regény ábrázolta világnak, hanem legfontosabb irodalmi vonatkozásainak is. Mit lehet ehhez hozzátenni? Mi okom lehet ehhez hozzászólni?”
A négy különböző szövegfajtát felölelő válogatás a korabeli tömegmetaforizációk négy paradigmatikus esetét veszi számba és kommentálja.
“Az Est című bulvárlapban névtelen olvasói levélként megjelentett tárca, amely a Danton című színdarabban alkalmazott statiszták egyikének tapasztalatait foglalja össze nem kevés iróniával-öniróniával, nemcsak a színpadi tömegrendezés írásban rendkívül ritkán rögzített kulisszatitkaiba enged betekintést, hanem – a darabot kísérő kritikákkal kiegészítve – lehetővé teszi, hogy a forradalmi tömeghez kapcsolódó, kortörténetileg meghatározott jelentéstulajdonításokra is következtessünk. ” (Teller Katalin kommentárja)
“A főszereplő a közönségből három személyre fókuszál, velük példázva a tömeg általános viselkedését. Közös tevékenységük a „falás”, amely a fejezetben az élet élvezetének metaforájaként értelmezhető. ” (Kenderesy Anna kommentárja)
“A huszadik századi európai színházelméletben a közönség szerepét és jelentőségét vizsgáló Erika Fischer-Lichte azt mutatja be, hogy a század elejétől kezdődően meghatározó változás ment végbe a színházi kommunikáció szerkezetével kapcsolatban. ” (Kenderesy Anna kommentárja)
“A színházi tömeghez társított képzetek szempontjából Barta Sándor Pánik a városban című novellája több szempontból is releváns belátásokkal szolgál: az állat- és növénytani fogalmakban gyökerező retorikai képek és fogások mellett a pánikreakció és az akaratlanul szított forradalmi hangulat metszéspontjai kapcsán, valamint a tömeg nemének és a nők státuszának tekintetében is olyan kérdéseket vet fel a kispróza, amelyek nemcsak Barta életművét, de a két világháború közti tömegábrázolásokat illetően is továbbgondolásra érdemesek.” (Teller Katalin kommentárja)
Az Echo – a természet esztétikai megközelítése konferencia a nemzetközi és hazai szinten is egyre hangsúlyosabb környezetesztétikai gondolkodás fontosságára hívja fel a figyelmet.
Copyright 2021. ELTE BTK esztétika tanszék